A tőke korlátozása a ma forradalma - szolnoki előkongresszus

Nem ért egyet az új alkotmánnyal a Munkáspárt. Erről Thürmer Gyula beszélt a párt szombati szolnoki előkongresszusán. A pártelnök ismertette az Új programot a tagokkal és a küldöttekkel. Thürmer Gyula szerint csak akkor lesz jólét Magyarországon, ha korlátozzák a tőkét és visszaszorítják a munkanélküliséget.

Szolnok TV 2011-04-23 13:34:18

Nő a munkáspárt iránti érdeklődés és megbecsülés - mondta Thürmer Gyula a Munkáspárt szombati előkongresszusán. A párt elnöke szerint ez azért van, mert az emberek csak most kezdik megérteni, amit a Munkáspárt 20 éve hirdet: miszerint a kapitalizmust le kell váltani. A négy megyét összefogó előkongresszuson a pártelnök az új programot osztotta meg a tagokkal, a kongresszusi küldöttekkel.
„Ma az emberek legnagyobb gondja a munkanélküliség, és erre választ kell adni. Mi azt mondjuk, hogy korlátozni kell a tőkét, de nem ilyen ejnye-bejnye intézkedésekkel, mint ahogyan itt történt Magyarországon” - mondta az elnök. Thürmer Gyula szerint a multikat és a magyar nagytőkéseket jobban meg kellene adóztatnia az államnak. A pártelnök úgy véli a Magyar Nemzeti Bank ne legyen független intézmény, és ne a nemzetközi valutalap, hanem a magyar gazdaság érdekeit képviselje. A Munkáspárt nem ért egyet az új alkotmánnyal sem, hisz mint mondta: „Ebből az alkotmányból hiányzik sok minden, hiányzik a munkások, a dolgozók alapvető joga, ma már a 21. században élünk, miért kell akkor korlátozni a népszavazás, a népi vita intézményét és vannak benne fölösleges dolgok.”

***

Az mkmp-jnsz.blogspot.com helyszíni felvételei a szolnoki előkongresszusról

Nagy József (Karcag, az előtérben Pozsonyi Péter (Martfű) és Szurcsik István (Túrkeve)



Kalapos Mária (Bácsalmás)

Kerekes Antal (Kecskemét)

Herceg Antal (Mezőtúr, az előtérben Horváth Sándor (Karcag)

Vereb József (Nagykörű)
A Szolnok TV interjúja Thürmer Gyulával (részlet)

A tőke korlátozása a ma forradalma - zuglói előkongresszus

A Magyar Kommunista Munkáspárt 23. kongresszusának tavaly decemberi első szakasza döntött arról, hogy a párt új programját május 14-én fogadja el. A program irányelveit eljuttatták a tagsághoz (illetve a kongresszusi küldöttekhez), amelynek lehetősége van arra, hogy az úgynevezett előkongresszusokon megvitassa azt, és amennyiben szükségesnek tartja, módosítási javaslatokat is tegyen. Az első ilyen tanácskozás április 20-án, szerdán zajlott le a zuglói Ilka utcai párthelyiségben.
A tanácskozást Fogarasi Zsuzsanna országos alelnök, budapesti elnök nyitotta meg. A párttagok Budapestről, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Komárom-Esztergom megyéből érkeztek.
Thürmer Gyula pártelnök a harminc oldalas "Tervezet a Munkáspárt új programja irányelveihez" elnevezésű dokumentum nyolcadik fejezetéből emelt ki részleteket. Ez a fejezet azt taglalja, hogy mit tehet a párt a tőkés rendszer ellenében. Ennek kulcsmondata: amíg Magyarországon a tőkés rendszer létezik, arra kell törekedni, hogy korlátozzuk a tőkét, ami egyet jelent a ma forradalmával. A szónok arról beszélt, hogy a pártnak bizonyos szempontból meg kell újulnia, és meg kell találnia azokat a csoportosulásokat - pártokat, civil mozgalmakat -, amelyek lényegében azonos nézeten vannak a Munkáspárttal. Oda kell menni hozzájuk, fel kell keresni őket, részt kell venni munkájukban. Mindez összefügg azzal, hogy a Munkáspártnak választ kell adnia a mai korban felmerült problémákra.
Mit jelent a kommunizmus, a kommunista ideológia (tágabb értelemben: a közösségi társadalom) ma Magyarországon? Lényegében azt, hogy "nem szeretjük a jelenlegi tőkés rendszert, a kapitalizmust". A távlati cél ennek a megdöntése, egyelőre azonban arra van szükség, hogy a rendszeren belül kell a tőkét korlátozni. Dél-Európa népei tiltakoznak kormányaik őket sújtó döntései ellen: a görögök, a portugálok már érzékelik, mi készül ellenük.
Ugyanebben a fejezetben szó esik a "népi hálózat (népi-dolgozói szövetség)" megteremtéséről, amely egy olyan önkéntes szervezet lenne, amely a szolidaritás érdekében egyesíti a dolgozói rétegeket, a tőke ellen harcoló erőket, sajátos tőkeellenes nemzeti szövetséget hoz létre.
 Thürmer Gyula néhány követelést is megemlített: a választási küszöb eltörlését (ezzel együtt az arányos választójog bevezetését), a képviselők, illetve a kormányzat visszahívhatóságát, a népszavazások kikényszerítését olyan témákban is, amelyeknél erre egyelőre nincs lehetőség, vagy az Alkotmánybíróság ezt nem engedi meg.
A népi hálózat megteremtése a párttól is nagyobb feladatokat követel: tudatosságot, szervezettséget, a számítástechnika mélyebb ismeretét, az internet hatékonyabb kihasználását. A szónok kiemelte: a tőkét csak saját eszközeivel lehet meghátrálásra kényszeríteni és hatalmát megszüntetni, a mostani időszakban pedig a tőke korlátozása jelenti a ma forradalmát.
A második előkongresszus április 23-án, Szolnokon lesz.

Döntött a KB: a vajnaisták visszatérhetnek a Munkáspártba, ha felveszik őket az alapszervezetek

A Magyar Kommunista Munkáspárt Központi Bizottsága 2011. április 16-án, szombaton ülésezett. A KB az egyik napirendi pont keretében, Karacs Lajosné alelnök előterjesztésében, elfogadta a Munkáspárt 2006 párt ügyében előterjesztett határozatot, amelyet teljes terjedelemben közlünk. (Az alaphír a Munkáspárt központi internetes oldaláról származik, a felhelyezés időpontja: 2011. április 18., hétfő, 12:53.)

A Központi Bizottság határozata a Munkáspárt-2006 párt ügyében

 

A Munkáspárt Központi Bizottsága a 23. kongresszus megbízása alapján áttekintette a „Magyarországi Munkáspárt-2006” létrejötte óta eltelt időszak tapasztalatait, s ennek alapján az alábbi határozatot hozta:

1. A Munkáspárt 2006 mindazon tagjai, akik úgy érzik, hogy megtévesztették őket, és a Munkáspárt soraiban kívánnak harcolni a kapitalizmus ellen, jelentkezhetnek a Munkáspárt bármely országos vagy helyi szervezeténél. A Munkáspárt szervezetei a Pártetikai Bizottság előzetes véleményezése után szabályos tagfelvételi folyamat keretében döntenek arról, hogy a jelentkezőket felveszik-e a Munkáspártba.
2. A Munkáspártnak súlyos kárt okozó egykori pártvezetőknek a Munkáspártba nincs visszaút.

Indoklás:

2005-ben a Munkáspárt vezetésének egy szűk csoportja élén Vajnai Attilával, Fratanolo Jánossal, Jegessy Andreával és másokkal, nyíltan opportunista nézetet képviselt, a párt politikájának durva megváltoztatását célozta meg. Kísérletet tettek a párt vezetésének megszerzésére. Amikor a tagság zöme ezt visszautasította „Magyarországi Munkáspárt-2006” néven új pártot alapítottak. Az új párt az MSZP közvetlen vagy közvetett szövetségese lett.

A Munkáspárt tagjainak többsége nem kívánta feladni marxista-leninista szemléletét, nem akart az országnak és a baloldalnak felmérhetetlen károkat okozó szocialisták partnere lenni, nem volt hajlandó feladni a párt önállóságát. A Munkáspárt tagjai többségének kitartása lehetővé tette, hogy a súlyos támadás ellenére megvédjük a Munkáspártot.

Az egykori pártellenzék és a „Magyarországi Munkáspárt-2006” tevékenysége a részvevők személyes szándékaitól függetlenül súlyos károkat okozott. Sajnálatosan – a párt nehéz helyzetével visszaélve – opportunista nézeteikkel sok pártagot megtévesztettek, melynek okán többek – valóságos meggyőződésüket feladva – a Munkáspártot elhagyták. Tönkre tették a Munkáspárt számos helyi szervezetét. Megakadályozták, hogy a Munkáspárt érdemben felkészüljön a 2006. évi választásokra.

Az elmúlt években több változás történt. A „Magyarországi Munkáspárt-2006” vezetői ugyan azóta is több féle kísérletet tettek arra, hogy gyengítsék pártunkat, elvonják a szavazóinkat, de ez nem járt sikerrel. Bebizonyosodott, hogy ez emberek nem kérnek a rózsaszínű, megalkuvó politikából, az MSZP és a Munkáspárt között nincs politikai tér.

A Munkáspártnak többen jelezték: belátják, a szakítás hibás lépés volt. Többen fordultak azzal a kéréssel a Munkáspárthoz, hogy ismét a mi pártunkban dolgozhassanak.

Budapest, 2011. április 16.

Munkáspárt Központi Bizottság

A tőke korlátozása

Jó lesz a Munkáspárt új programja. – állapították meg többen a Központi Bizottság április 16-ülésén. Egyetértés van abban, mondta Thürmer Gyula, a párt elnöke, hogy Munkáspárt elutasítja a tőkés rendszert, amely nem képes az emberek alapvető gondjainak megoldására. A kapitalizmus általános válságban van, de ez nem azt jelenti, hogy a tőkés rendszer összeomlás előtt állna. A tőke erői képesek új tartalékokat mozgósítani, megosztani a tőke ellen küzdő erőket. Amíg a tőkés rendszer Magyarországon létezik, arra kell törekednünk, hogy korlátozzuk a tőkét. A tőke korlátozása a ma forradalma. A tőkét csak a néptömegek, a dolgozók ereje korlátozhatja. Célunk népi hálózat (népi-dolgozói szövetség) kiépítése, olyan önkéntes szervezet megteremtése, amely a szolidaritás érdekében egyesíti a dolgozói rétegeket, a tőke ellen harcoló erőket, sajátos tőke ellenes nemzeti szövetséget hoz létre. – folytatta a pártelnök. A párt 23. kongresszusának második szakasza május 14-én vitatja meg az irányelveket.
A Központi Bizottság Karacs Lajosné alelnök előterjesztésében elfogadta a Munkáspárt 2006 párt ügyében előterjesztett határozatot, amelyet teljes terjedelemben közlünk.
A Központi Bizottság Fogarasi Zsuzsanna alelnök előterjesztésében döntött arról, hogy a Központi Bizottság, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság korábbi tagjai, a párt korábbi megyei elnökei, akik a 23. kongresszus első szakaszában elveszítették küldött státuszukat, teljes jogú küldöttként, szavazati joggal vehessenek részt a második szakaszban. Így az érintettek lehetőséget kapnak arra, hogy kifejezzék véleményüket arról, hogy támogatják vagy elutasítják a Munkáspárt új politikáját.

***

A Központi Bizottság ülésén a párt elnöke köszöntötte Belovitz Károlyt, aki 60. születésnapját, és Kónya Bélát, aki 65. születésnapját ünnepli áprilisban.

Orosz követelés: ne szállítsunk a fasizálódó Magyarországnak földgázt!

A Magyar Kommunista Munkáspárt és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége karcagi szervezetei április 4-én délután közösen megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét Karcagon.

Az egyik idős elvtárs beszámolt arról, hogy a Kunmadarason egykor szolgálatot teljesítő hajózó szülei eljöttek megnézni a magyarországi katonasírokat - konkrétan Kunmadarason és Karcagon. Ő látta őket vendégül. (A karcagi sírokat az MKMP karcagi alapszervezete gondozza.)

A vendégek elmondták, hogy mozgalom indult annak érdekében, hogy a szent orosz földbe került "trágyát", vagyis a magyar fasisztákat a magyar kormányzat takarítsa el. Ha szükséges, tiltsák meg a fa, a szén és egyéb nyersanyagok szállítását Magyarországnak az országunkban tapasztalható russzofóbia miatt.

Megbízható, az orosz és ukrán helyzetet ismerő forrásból tudom, hogy a fa exportját már megtiltották. A követelés úgy szól, hogy a magyaroknak szállított földgázt esetleg meg is kellene szüntetni. Vendégeink megdöbbentőnek nevezték a kivonulásuk óta kialakult állapotokat Magyarországon.

Április 3-án délután az orosz család elutazott Karcagról.

Nagy József, Karcag

Vajnai és Thürmer együtt demonstrált a MEASZ békemenetében

2011. április 3-án este hat órakor a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége szervezésében békemenet indult Budapesten a Fővám térről (a Szabadság híd pesti hídfőjétől) a gellérthegyi Szabadság-szoborig. A mintegy 200 fő hosszú sorokban ment át a hídon és a gellérthegyi sétányokon. (Az alábbiakban két Szolnok megyei demonstráló: Bencsik Mihály (Szolnok) és Nagy József (Karcag) beszámolóját tesszük közzé.)
***
A megjelentek fele vörös inget viselt a Magyarországi Kommunista Munkáspárt felhívásának megfelelően. A Magyarországi Munkáspárt 2006 is jelentős létszámmal képviseltette magát. (Mint azt Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke korábban már bejelentette: kérik a résztvevőket, hogy ne hozzanak vörös zászlót, mert ez a békemenet nem erről szól.)
A Himnusz után a MEASZ Demokrácia Akadémia szóvivője ismertette az Európai Antifasiszták elnökének levelét, ezt egy Radnóti-vers elszavalása és a MEASZ cigány táncosainak bemutatója követte.
Hanti Vilmos ünnepi beszédében kijelentette: a jobboldali populista erők most válaszút elé érkeztek. Vagy megszakítják a kapcsolatot a szélsőjobboldal erőivel, vagy fasiszta irányba fordulnak. Nem a lényeggel foglalkoznak, hanem olyan kérdésekkel, hogy a Roosevelt teret minek nevezzék át. Hanti kiemelte: a szövetségesek közösen verték le a világ legborzalmasabb eszméjét, a fasizmust. Magyarországon a legnagyobb áldozatot a szovjet hadsereg hozta azzal, hogy felszabadította országunkat a fasizmus, a nyilasok rémuralma alól - amely rémuralom nyíltan fajgyűlölő volt, és zsidó, valamint cigány áldozatokat követelt.
A Munkáspárt elnöksége nevében dr. Thürmer Gyula, a Munkáspárt országos elnöke, Fogarasi Zsuzsanna, a Munkáspárt alelnöke és Bencsik Mihály Jász-Nagykun Szolnok megyei elnök, az országos elnökség tagja, KB-tag, míg a Magyarországi Munkáspárt 2006 nevében Morva Tamás koszorúzott. Ezt követően Vajnai Attila, a Munkáspárt 2006 elnöke (ő egyben a Zöld Baloldal országos alelnöke is) és felesége, Noé Krisztina is elhelyezte a vörös szegfűket az emlékművön.

Jászkun Munkás, 2011. február

Az "orbánizmus"  színeváltozása

A Fidesz kezdetben a  rendszerváltó ifjúság  liberális-demokrata  szervezete volt. Ahogy  haladt előre az időben,  egyre jobb felé  radikalizálódott, mígnem  a jobboldali  konzervativizmus oldalán  kötött ki. Úgy tűnik  azonban, hogy ez a  színeváltozása nem jutott  nyugvópontra: a 2010-es  választásokon szerzett  kétharmados többség  britokában nem kívánja  "hagyományos" politikáját  tartósítani, hanem olyan  bebetonozott hatalmi  struktúra kiépítésén  fáradozik, mely egyre  veszedelmesebben közelít  a Horthy-rendszerhez.
A párt ma nemcsak a  kommunistákat, de a  szocialistákat és  liberálisokat is agyagba  akarja döngetni, hogy monopolhelyzetbe jusson  a társadalmi élet  valamennyi területén.  Nem mondhatjuk, hogy az  Európai Unió ezt a tendenciát megállítani  igyekszik. Regnálásuk  kilenc hónapja alatt  többször kerültek  összeütközésbe  Brüsszellel, de Orbán  mindannyiszor tőlélte a  konfliktust. A Fidesz  vezére egyszer már  kijelentette: az Unión  kívül is van élet, s
talán  még arra is vetemedik,  hogy függetleníti magát  az európai közösségtől.  Ezt a luxust Brüsszel nem  engedheti meg magának,  mert a "dominóelv"  alapján kiszámíthatatlan  következményekkel  számolhat. Egyelőre a  kölcsönös zsarolás  taktikája tartja  egyensúlyban a  kapcsolatokat.
Eközben Orbánék rendre  hozzák antidemokratikus  önkényuralom felé mutató  lépéseiket: az  Alkotmánybíróság mozgásterének  megkurtítása, a média  kisajátítása, a szakszervezeteket  fenyegető korlátozó  intézkedések, önkényes  pénzügyi manipulációk, a  szólásszabadság  "szabályozása" stb.
Ne higgyük, hogy a  programnak vége. Itt  adagolt fasizálódásról van  szó. A társadalom  egyelőre tehetetlennek látszik a kormány  nyomulásával szemben,  de kezdenek repedések  mutatkozni a Fidesz- KDNP koalícióján belül, valamint a választók  körében. Még erőtlenek a  tiltakozások, utcai  demonstrációk, ám a  helyzet romlásával  számolni lehet a tömegek  elégedetlenségének  fokozódásával.
Kormányválságról  egyelőre nem  beszélhetünk, a  sorozatos, a népet sújtó  "vívmányok" hatásai  azonban magukban  hordják a robbanás  veszélyeit. A negatív  reakciók mérsékletre  inthetik a kormányon  lévőket, s ezzel  lassíthatják a  radikalizálódás  folyamatát, de terrorral  átmenetileg  visszafoghatják a  "renitenskedőket". Sok  múlik azon, hogy az ellenzéki erők mennyire  lesznek hajlandók és  képesek élére állni a  tömegek tiltakozó  mozgalmának, olyan  intenzív hullámot  elindítani - parlamenten  belül és kívül - mely  megálljt parancsolhat a  regnáló hatalomnak.
A kétharmados  többséggel nem lehet  visszaélni. A Fidesz  testére szabott  alkotmány nem teszi  lehetővé a "törvényes"  kormány megbuktatását,  kikényszerítheti ezt az  utca elementáris  nyomása.
Hegedűs Sándor

Éhséglázadás

A rendszerváltás utáni  mohó vagyonszerzés, a  hatalom birtoklása, a  külföldi tőkések arra való  törekvése, hogy a piacot  megszerezzék, és így a  konkurenciától  megszabaduljanak:  sikerült. Az új politikai  elit ehhez asszisztált, mert az emberek  félrevezetésével megszerzett hatalmat meg akarták tartani. A külföldi tőkések kegyeiért áhítozva feláldozták a magyar nép által létrehozott nemzeti vagyont. Lerombolták a nagy ipari centrumokat: Csepel, Angyalföld,
borsodi iparvidék. Az ország ilyen mértékű hanyatlása az élet minden területére kihatott, mert ez volt a gazdasági alap.
A hatalom félt a nagy tömegekben lévő munkásoktól. Ezért közreműködtek a nagy ipari centrumok tönkretételében. Az üzemeket szétdarabolták vagy megszüntették. A munkanélküliség rémével fenyegetve, a szakszervezetek szétverésével, a hazug propagandával sikerült elérniük, hogy a munkástömegek alkalmatlanná váltak a saját érdekeik képviseletére. Mindezek következménye, hogy ma milliók élnek a létminimum alatt, a gyerekek százezrei éheznek, vagy alultápláltak.
Egy konkrét példával érzékeltetem. Miskolc és a borsodi iparvidék jelentős iparral rendelkezett. Miskolc lakossága a rendszerváltás előtt 210 ezer fő volt, ma 40 ezerrel kevesebb az elvándorlás miatt. Az országos helyzettől itt rosszabbak a megélhetési viszonyok, és nagyobb a munkanélküliség. Sok a negatív hatás, amelyek egyre nehezebben
viselhetők el. Ma még éhséglázadásra nem került sor, mint néhány éve Kelet-Szlovákiában, de ha a helyzet rosszabbodik a borsodi iparvidéken, akkor erre is lehet számítani.
Még talán nem késő, hogy a hatalom gyakorlói felébredjenek.

Horváth Sándor

Beszélgető urak

Figyelem az urakat az asztaloknál,
Múltat ócsárolták a húsos fazéknál:
Hazudták a népről, hogy mennyit "szenvedett":
Jövő reményében ábrándot kergetett.
Minden hazugság volt, ami akkor történt,
Tűrték az emberek az eszement önkényt...

Túlzó urak, utóbb el kell mondanom:
Én jobban szerettem azon az oldalon.
Szabadság volt akkor, s nem szellemi vadon,
Ahol lehet másét lopkodni szabadon.
Ahol a munkás szeme sosem könnyezett:
Mert iskolás gyermeke sírva éhezett.

Ahol nem lehetett munkátlanul élni:
Gazdagság birtokában tétlen henyélni.
A munkástól a rendszer soha nem rabolt.
Ahol az állam sosem lehetett vádlott,
Mert munkát adott, s nem bérrabszolgaságot.

Kedves uraim, ezek voltak a tények:
Jobb lett volna, ha igazat beszélnek.

Südi Bertalan

Populizmus

Hatalomgyakorlóink részéről mind gyakrabban fordul elő, hogy a tőkés állami berendezkedés szennyesének teregetőit populistának bélyegzik. Utóbb egy magas sarzsijú állami vezető szentelt bővebb teret e pejoratív jelző méltatásának az egyik napilapban. Tudomásunkra hozta, hogy a populizmus lényegét a valóságnak ellentmondó, de jól hangzó féligazságokat tartalmazó, a történeti tényeket félreismerő állítások alkotják. A populista ártalma - szerinte - abban nyilvánul meg, hogy nem ismeri fel a lényeget. Nem a társadalmi feszültségek elvszerű feloldására törekszik, hanem bizonyos féligazságok és a valóságtól elrugaszkodott állítások tömegét sorolja fel olcsó népszerűségre törekvés közben, s a társadalom jelentős hányadának elesettségére, kiábrándultságára, érzelmeire épít, miközben mézesmázos szavakkal utal a társadalmi bajok orvoslásának lehetőségére.
Mi is tapasztalunk pro és kontra populista felhangokat a politikai mávelői részéről. Azonban nem minden feszültségre, szorongásra okot adó probléma fölemlítése minősíthető annak. Példának okáért: jól hangzó féligazság lenne, hogy a rendszerváltoztatás okozta recesszió éveiben csaknem másfél millió honpolgárunk veszítette el munkakörét? Hogy huszonegy évvel ezelőtt ötmillió embernek volt állása: ezzel szemben most elképesztően alacsony létszámú munkavállalót jelez a statisztika? Hogy a lakosság harminc százaléknyi hányada a szegénységi küszöb alatt, ötven százaléka pedig hónapról hónapra él? Populista tényferdítés a magyar egészségügy mostani katasztrofális állapota, s vele az a paradox helyzet, hogy a betegellátás finanszírozásához szükséges anyagiak előteremtésének krónikus akadályai vannak? Hogy a nyugdíjasok és a gyermekes családok rosszabbul élnek, mint a nyolcvanas években? Hogy az alacsony kamatozású lakásépítési kölcsönök kamatkondíciójának mértékét (különös tekintettel a svájcifrank-alapúra) jogállamhoz méltatlan módon - kölcsönszerződések egyoldalú módosításával - időről-időre növelik, s az eredetinek többszörösére növelt kamatokkal terhelt adósság törlesztésére képteleneket a saját tulajdonú házaikból szükséglakásokba költöztetik, ingatlanaikat az adósságuk fejében elárvereztetik?
A korábbi társadalmi rendszerben is voltak szegények. De munkával, tanulással változtathattak kedvezőtlen élethelyzetükön. Bezzeg ez a pénz becsületét kizárólagossá tévő tőkés államalakulatban lehetetlen. Éppen ezért a legfelelőtlenebb populisták azok, akik időről-időre igyekeznek reményt ébreszteni olyanokban, akikkel egy eszményibb jövő ígéretével kiszavaztatták a hatalomból a szocializmust, s hamis szólamokkal azóta is arról győzködik őket, hogy az urak előbb-utóbb valóra váltják mindazt, amit huszonegy esztendő óta ígérgetnek, de mindvégig elmulasztottak teljesíteni.
Ezzel szemben a rideg valóság az (s ez sem populista megállapítás), hog yki hová, milyen anyagi-egzisztenciális viszonyok közé születik, többnyire ott marad nemzedékeken át.
Mert a tőkés társadalmi viszonyoknak ez is kegyetlen velejárója.

Dr. Südi Bertalan

Példaképeink

A szocializmus értékeinek megőrzésén túl, régebbi történelmi korok forradalmi tetteire is emlékeznünk kell. Értékesebb a jelen, ha kegyelettel adózunk olyan vezéregyéniségekre, akik bár akkor nem hallhattak semmit Marx, Engels tanairól, de látták koruk mérhetetlen igazságtalanságait, és életüket feláldozva is tettek a szegénység megszüntetéséért.
Emlékeznünk kell Dózsa Györgyről, aki a parasztság hadbahívásával, a gazdagok palotáit felgyújtva harcolt az akkori uralkodó hatalmasságok ellen.
Az úriszék-törvény kegyetlenül büntette azokat, akik szükségből eltulajdonítottak valamilyen ennivalót a gyermekeik részére (kézlevágás, nyelvkitépés stb.). Vállalta a "tüzes trónt", s tudta: halálával példát mutat a távoli jövő embereinek is.
Oly régen volt 1514. S mi 2011-ben emlékezünk rá, és erőt merítünk harcos elkötelezettségéből.
Derkovits Gyula hat darabos rézkarc-sorozatával méltó emléket állított Dózsa Györgynek.

Dudás György

Búcsúzunk

Sinka Lajosnétól (Vakhal Etelkától)

Besenyszögön született és 82 éves korában Budapesten, családja körében fejezte be életét.
Egész életében a szocialista társadalmi rend építője, alakítója volt. Pártmunkásként falujában és Szolnokon is ismert személyiség. Az elmúlt évben kapta meg a 60 éves párttagságáért az oklevelet. Újságunk szerkesztőjeként hasznos munkát végzett az utolsó hónapig.
Kommunista férjével együtt fog nyugodni a pesti Új köztemetőben.
Nagy veszteség számunkra, hogy többé nem lehet köztünk.
Mi, szolnokiak február 18-án délután két órakor búcsúzunk ETELKÁTÓL a Városmajor úti Humán Központban.

Az "Együtt Egymásért" klub tagsága

és a Magyar Kommunista Munkáspárt tagsága

Búcsúzunk

Petrányi János jászberényi párttagunktól.

1929. október 1-én született. Hivatásos katonaként ment nyugdíjba, és 1946 óta volt hűséges tagja pártunknak.
Életében hű volt a hazához, a néphez, a szocializmushoz.
Őszinte részvétünket fejezzük ki a családnak.
Sokáig fogunk emlékezni rá.

A Magyar Kommunista Munkáspárt Megyei Elnöksége

Helyreigazítás

Újságunk januári számában a "Tanulni, akarni kell" című írás utolsó előtti bekezdésében
"A pápa megbocsátott nekik"
helyett a következő mondat érvényes:
"A pápa bocsánatot kért a nevükben."
Elnézést kérünk Dudás Györgytől a hibáért.

A szerkesztőség