Legyen-e alkotmányos alapjog a vasárnapi pihenőnap?

Két népszavazási kérdést nyújtott be a vasárnapi pihenőnap alkotmányos alapjoggá tétele érdekében április 1-én délután a Magyar Munkáspárt a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az egyik kérdés így szól: „Egyetért Ön azzal, hogy alkotmányos alapjog legyen a vasárnapi pihenőnap?” A másik: „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?"
A népszavazási kezdeményezésre a Kúria április 1-ei, szerdai jogerős döntése teremtett jogi lehetőséget. Tavaly december 18-án, majd január 7-én ugyanis Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke hasonló témában próbált népszavazást kezdeményezni. Az ő kérdése ez volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?" Azonban előbb a Nemzeti Választási Bizottság (január 23-án), majd a Kúria elutasította az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. A választási bizottság szerint a benyújtott népszavazási kérdés lényegében arra irányul, hogy minden üzletnek vasárnap kötelezően zárva kell tartania. Amennyiben a népszavazás ezt megerősítette volna, az országgyűlésnek egy olyan törvényt kellett volna hoznia, amely valamennyi üzletet kötelezte volna arra, hogy vasárnap ne nyisson ki. Az NVB szerint egy ilyen kötelezés a vállalkozáshoz való jog aránytalan korlátozását jelentené.
Az NVB arra is hivatkozott, hogy a kérdés nem egyértelmű, mivel a választópolgárok nem tudták volna pontosan, hogy milyen változások lesznek a hétköznapi életben akkor, ha igennel szavaznak a feltett kérdésre. Ráadásul a betegellátásban résztvevők vagy a közlekedők esetében az üzletek teljes körű vasárnapi zárva tartása felveti az emberi méltóság és az emberi élethez való jog sérelmét is.
A fenti döntés ellen Szepessy Zsolt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria szerda délelőtti végzése azonban megerősítette a Nemzeti Választási Bizottság döntését. Ebben az olvasható, hogy a felülvizsgálati kérelem az NVB-határozat egyetlen elemét, az egyértelműséget érinti. A Kúria ezzel kapcsolatban osztotta az NVB álláspontját, hogy a feltett kérdés nem egyértelmű a választóknak. Ezen túlmenően azonban a felülvizsgálati kérelem még az említés szintjén sem tartalmaz érvet arra vonatkozóan, hogy a vállalkozáshoz való joggal, illetve az élethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével kapcsolatos NVB-határozatban foglalt érvelés miért nem helytálló. Mivel ezen határozati elemek törvényességét, vagy a helytelen mérlegelést a felülvizsgálati kérelem nem kifogásolta, így a Kúria az NVB határozatát helybenhagyta.
A jogerős végzés kihirdetésével jogi lehetőséget kapott bármely párt vagy magánszemély arra, hogy ugyanebben a tárgykörben népszavazási kezdeményezést nyújtson be. A Nemzeti Választási Bizottság azonban csak a legelső kérelmet tárgyalhatja a népszavazásról szóló törvény szerint, mindenki más csak akkor tehet fel ugyanebben a témakörben népszavazási kérdést, amikor a Munkáspárt beadványában jogerős elutasító döntés születik (ez valószínűleg néhány hónap múlva születik meg), ugyanúgy, mint az Szepessy Zsolt esetében történt.
Mivel a vasárnapi boltzárról szóló, az NVB-hez benyújtott kérdéseket az NVB eddig azért nem tudta érdemben vizsgálni, mert Szepessy Zsolt kérdése volt az első, és ennek ügyében áprilisig nem született jogerős döntés, a Kúria szerdai végzése azt jelenti, megszűnt a kérdés "védettsége", és be lehet új kérdést nyújtani a vasárnapi boltzárlattal kapcsolatban. Ezt tette meg most a Munkáspárt április 1-én.
***
Érdekesség, hogy amíg Szepessy Zsolt kérdésének jogi eljárása zajlott, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is benyújtott népszavazási kérdést a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban, valamint Gaskó István, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája elnöke és Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke is. Ezek hitelesítését az NVB azonnal megtagadta, mert a feltett kérdések azonos tárgykörűek azzal, amelynek hitelesítésével kapcsolatban még nem született jogerős határozat.