Tanácsköztársaság
A
rendszerváltás felbérelt tollnokai és megfizetett politikusai gyalázzák és
rágalmazzák a magyar dolgozó nép, a magyar munkásosztály nagyszerű küzdelmét, a
proletárok államát, a Magyar Tanácsköztársaságot. 1918. október
30-án győzött Magyarországon a polgári
forradalom. Ez azonban csak felületesen hozott reformokat. A tömegek, ezzel
nem elégedtek meg. A Kommunisták Magyarországi Pártja kiadta a jelszót. ,,Minden hatalmat a munkásoknak, katonáknak és a
szegényparasztok tanácsának”.
A Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke Károlyi Mihály a kialakult légkör miatt, 1919.
március 21-én lemondott.
Magyarország népéhez!
,,A kormány lemondott.
Akik eddig is a nép akaratából, s a magyar proletárság támogatásával
kormányoztak belátták, hogy a viszonyok kényszerítő ereje új irányt parancsol.
A termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalmat a proletariátus
veszi kezébe.
A fenyegető termelési
anarchia mellett a külpolitikai helyzet is válságos. A párizsi békekonferencia
titokban úgy döntött, hogy Magyarország csaknem egész területét katonailag
megszállja. Az Antant misszió kijelentette, hogy a demarkációs vonalat ezen
túl politikai határnak tekintik.
Az ország további
megszállásának célja az, hogy Magyarországot föl-vonulási és hadműveleti
területté te-gyék a román határon harcoló orosz-szovjet hadsereg ellen. A
mitőlünk elrabolt területek pedig zsoldja lenne azoknak a román és cseh
csapatoknak, amelyekkel az orosz-szovjet sereget akarják leverni. Én mint a
Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke a párizsi konferenciának ezzel a
határozatával szemben a világ proletariátusához fordulok a igazamért és segítségért, lemondok és átadom a hatalmat
Magyarország népei proletariátusának”.
Károlyi Mihály
Következtetésem:
Az
úri nép, amikor kalandor politikájával szakadékba vitte az országot, az első és
a második világháborúban maguk mögött hagyták a romokat és a szenvedést.
Menekültek mint patkány a süllyedő hajóról. Mind két e-setben a proletariátus
élére állt a Kommunista Párt és kivezette az országot a végpusztulásból. Az úri
nép most újra szakadékba viszi az országot, és mi lehet a következmény. Előbb
vagy utóbb a kommunistáknak kell élére állni a változást akaró tömegeknek
Emlékezzünk!
Az 1919-es proletárhatalomra, a
harcoló Vörös Katonákra, a hősökre, a bátrakra!
Emlékezzünk! De hol?
Csak a szívünkben lehet. Nincs olyan
emlékhely Magyarországon, ahol méltón megtehetnénk, kellő tiszteletadással és
meg-becsüléssel. Illene fejet hajtani a hazájukért, a nemzetünkért meghalt
Vörös Katonák előtt.
A rendszerváltás óta - főleg a kormányok - a
jobboldali eszmék hatására, ma már odajutottunk, hogy: nem is a hazára tett
esküt betartó emberek haltak meg, hanem a ,,vörös söpredék”. Azért, mert
a népért, a szegénység ellen az úri osztályt kiszolgáló urak és társaik ellen
harcoltak.
Úgy érzem nem vagyok egyedül. A Kossuth
rádióban 2013. február 10-én elhangzott a Vasárnapi Újságban, ahol a
hadtörténész beszélt a doni katasztrófáról, és kijelentette, hogy minden magyar
katona előtt fejet kell hajtani, aki a nemzetért, a hazáért halt meg.
Be kellene látnom, hogy én is a haza, a
nemzet árulója vagyok? Mert nem az úri
osztályra és a kiváltságosokra tettem le a katonai esküt, hanem a dolgozó
magyar népre, Édes Magyar Hazámra.
Pető Csaba
Gyurcsány Ferenc és a marxizmus-leninizmus
Megfigyelhető, hogy a tőkés rend ideológusai
igyekeznek a társadalmi fogalmak esetében megszabadulni azok
osztálymeghatározottságától. Minden kategóriát, terminust a polgári felfogás
Prokrusztészágyába akarnak erőszakolni. Így tett Gyurcsány Ferenc, egy-kori
szocialista miniszterelnök is, a köztársaság emléknapja alkalmából publikált
minapi nyilatkozatában. A valamikori KISZ-főfunkcionárius - el-távolodván a
kommunista mozgalomtól s átpártolván a polgári oldalra - ez alkalommal a maga
arcára deformálta át a történelmet: úgy véli, az első köztársaságot (1918) Kun
Béla, a másodikat (1946) Rákosi Mátyás, míg a harmadikat, a népköztársaságot a
polgári ellenforradalom rombolta le (1990).
Ezek
a felsoroltak bűnének tudja be, nem véve figyelembe, hogy a forradalmak,
ellenforradalmak egyik alapvető feladata volt a korábbi intézmények
felszámolása. Az első köztársaságot valójában az 1919-es proletárhatalom, a
másodikat az 1948-as szocialista forradalom, míg a harmadikat, a népköztársaságot
az 1990-es polgári ellenforradalom építette le. Ez szükségszerű folyamat volt,
miután merőben megváltozott az új rendszer osztálytartalma. A mai rezsim
történészei csak a Gyurcsány által is felsorolt három köztársaságot ismerik el,
míg a Tanácsköztársaságot és az 1948-ban létrejött népköztársaságot nem.
El
kellene gondolkodni azon, hogy az 1918-as őszirózsás (polgári) forradalom
revolúció volt-e, a fogalom klasszikus értelmében, hiszen ,,csak” annyi
történt, hogy a háborús nagyburzsoáziát a hatalomban felváltotta pacifista
közép-burzsoázia, vívmányai nem lépték túl a korábban is fennálló tőkés rend
kereteit. Radikálisabb feladatai (földkérdés, nemzetiségi kérdés, következetes
demokratizmus) nem valósultak meg. Megítélésem szerint pontosabb lenne háborúellenes,
nemzeti-demokratikus tömegmozgalomnak nevezni.
A
marxizmus szerint ugyanis a forradalom olyan társadalmi megmozdulás, mely
mgdönti az elavult társadalmi rendszert, s helyette egy fejlettebbet valósít
meg. Tehát gyökeres, minőségi változást jelent a hatalmi- és termelési
viszonyok típusában).
A
Tanácsköztársaság s a felszabadulást követő népköztársaság negligálása sokat
elárul abból, hogy a szocialisták miként
kezelik a polgárságnak nem tetsző népi hatalmat. Tudniuk illene azt,
hogy a hatalom jellege elválaszthatatlan attól az osztálytól, mely ezt a
hatalmat gyakorolja. Mások a célok, mások a módszerek, mások az eszközök. Miért
gondolja Gyurcsány és eszmetársai, hogy a munkásosztály köteles lemásolni a
polgárság ,,forgatókönyvét”? Ez nem felelne meg a proletariátus törekvéseinek.
Érdekidegen rendszereket pedig nem lehet a népre erőszakolni. A parlament
összetétele is igen ellentétes a két rendszer törvényhozásában. Hány munkás
foglal helyet a mai országgyűlés padsoraiban, hány munkás tagja az Orbán kormánynak? És milyen
befolyása van az eseményekre? Természetesen munkáshegemóniával nem lehetne
keresztül vinni a kapitalizmus felé mutató népellenes törvényeket. Várhatjuk-e
a jelenlegi köztársasági elnöktől, Áder Jánostól, hogy a polgárság érdekeivel szembemenve
politizáljon? És ez fennáll abban az esetben is, ha a népi hatalom hoz majd
törvényeket az országgyűlésben. Érthető, tehát, hogy a köztársaság jellegének
összhangban kell lennie az osztálybázis céljaival. Amikor Gyurcsány kifogásolja
az 1918-as és az 1946-os köztársaságok felváltását tanács-, illetve
nép-köztársasággal nem tesz egyebet, mint hogy megkérdőjelezi a szocializmus
építésének létjogosultságát. Ez áll (olykor kimondatlanul is) a háttérben, ha
valakinek jogba bújtatott kifogásai vannak a munkásköztársasággal szem-ben.
Egyértelmű lenne a szocializmusról való lemondással, ha megfogadnánk Gyurcsány
Ferenc és eszmetársainak kívánságait a mi köztársaságunk jellegével
kapcsolatban.
Ez
a fogalmi zavartkeltés azt a célt szolgálja, hogy elhomályosítsa a
proletariátus tisztánlátását.
Hegedűs
Sándor
Ötvenkilenc
éve,
hogy séta közben
Megláttalak a
bácsbokodi utcán:
Ott azonnal a
szívembe zártalak
Drága feleségem,
szeretett Jutkám.
E
kedves emlék virágmezejére
Még mindig gyakran
visszajár a lelkem,
Figyelem a régi
utat, hátha a
Lábaid nyomára
sikerül lelnem.
Bőfényű
tavaszban (május lehetett)
Megcélzott a
szerelmet osztó Ámor,
S miközben szíven
talált a nyilával,
Úrrá lett rajtam a
szerelmi mámor.
Tüstént
megsejtettem, nem volt véletlen,
A Jósors vezérelt
akkor utamon:
Mivel foglyod
lettem, biztosan tudtam
Csak Te segíthetsz
e szerelmes rabon.
A
múlt homályában is elképzelem,
Amint az utcán
sétálva jössz felém.
S mindannyiszor
megvallom szenvedéllyel:
Örökké szeretlek és
csodállak én.
Südi Bertalan
Kiss Dody József
Hódolat a Hölgyeknek!
Nőnapon az ember kicsit
lelassít,
Csokorba köti a szívnek szavait.
A teremtésnek van-e nála
Izgalmasabb, szebb csodája?
Szól-e máshoz annyi dal és óda,
Embernek emlékezete óta?
Hogy körülöttük forog a világ,
Ősidők óta nem lehet vitás!
Ők az Isten földi helytartói,
Erősnek hit: gyöngék megrontói.
Kegyeikért birodalmak haltak,
Testvérek egymás húsába martak.
Ők, egy szóval békét teremtenek,
Mosolyukkal, mennybe felemelnek!
Könnyekkel követ olvasztanak,
Gyöngéd karjaikkal oltalmaznak!
Áldott öleiknek mézédes gyönyöre,
Záloga jövőnknek: az élet bölcsője.
Kísérje mindig hódolat őket,
Az Isteni ajándékot, a Nőket!
Választások 2014-ben
A ma még érvényes választási törvény (egy
év alatt akár változhat is) helyesen nem tartalmazza a regisztrációt és a
kopogtató cédulák gyűjtését. Ez jó. Rossz viszont, hogy választási körzetenként
két hét alatt kell a 500 alárást megszervezni a jelöltek állításához. Ez az
időszak nagyon kevés. A választókörzetek területileg nagyok, bejárhatatlanok.
Aktivistáink erre képtelenek. Ezért
kérjük az olvasóink, szimpatizánsaink segítségét az aláírások gyűjtésében. A következő hónapokban visszatérően közölni
fogjuk pártunk elképzeléseit mind arról, hogy mit is kérünk konkrétan és mi mit
akarunk tenni, hogy minden jelöltünk állva maradjon. A megyében négy választási
körzet van, mindegyikben lesz jelöltünk. A neveket is közölni fogjuk. Azért, hogy a Szabadság és a Jászkun Munkás
újságunk a jövőben is megmaradjon, magunk is sokat fogunk dolgozni.
Dudás
György
