2011. május 25., szerda

Jászkun Munkás, 2011. március

A Nemzetközi Nőnap alkalmából tisztelettel köszöntjük a nőket

Hogy ismét elmondhassák

Az egyik sztárértelmiségi a hazai válsággócok legmarkánsabb összetevőit elvi síkon elemezte. Megállapította: működési válságba jutott az érdekkijáró politikai intézményrendszer: bizalmi válságba a patrónus-kliens hálózatot fonó pártok és politikusok: elhúzódó stagnációs válságban pedig a gazdaság leledzik. Fölemlítette még a társadalom lelki válságát, mint olyan tényezőt, mely az előzőekkel egyesülve soha nem feltételezett kilátást teremthet egy esetleges belháborúra.
Egy efféle veszély gyanúja felvetődhet: még akkor is, ha a magyar nép irigylésre méltó türelme tapasztalható a nadrágszíjhúzogatásra kényszerítő kormányzati intézkedések ellenére. Vagyis az olyan embercsoportok béketűrése vált ki másokban csodálatot, melyeket élethelyzetükben veszélyeztetnek.
A szocializmus felszámolása óta érzékelhető, hogy a hatalom imitált piacot, megjátszott demokráciát és látszatjogállamot eszkábált a társadalom számára. A hatalom ilyen-olyan letéteményesei mégis azzal áltatnak minket, hogy mindezen intézmények pótolhatatlanok, követelményszerűen funkcionálnak, s a társadalom többségének a javát szolgálják. Holott egyre nyilvánvalóbb, hogy az ország szisztematikus tönkretételéhez biztosítanak zöld utat.
A jelzett értelmiségi a társadalom egyetemes helybentopogását, veszteglését a rendszerváltó elit még mindig funkcionáló politikusai, közigazgatói és szellemi vezérei fizikai, lelki és erkölcsi kifáradásának, kivérzésének tulajdonítja. Ezzel magyarázható - úgymond -, hogy újító képességük, szakmai tapasztalatuk, erkölcsi hitelességük kimerült. Az okok elemzését azonban mellőzte. Elhallgatta, hogy a hatalomba tülekedett epigonmessiások kifáradása - jobbítást célzó munkálkodás, alkotás helyett - többnyire az egymást mószeroló szájtépéseknek, a különféle panamázásoknak, a generációk által létrehozott össznemzeti vagyon elherdálásban, kiárusításában történt tüsténkedéseknek, az állam által korábban hasznosan funkcionáltatott intézmények oktalan leépítésében való szorgoskodásnak, a szociális vívmányok eszement fölszámolását célzó mesterkedéseknek tulajdonítható. Erkölcsi hitelük pedig notórius hazudozásaik miatt, szavahihetőségük elvesztése következményeként vált labilissá. Hangzatos ígérvényeikkel ugyanis időről időre megtévesztették azokat, akiktől a voksokat várták: hiszen eszükbe sem jutott a programjaikban megfogalmazott ígéreteket teljesíteni.
Mind többek részéről megfogalmazódik mostanában egy perspektívát jelző, politikai, gazdasági, erkölcsi tőkével rendelkező párt igénye, mely képes lenne a gazdaság föllendítésére, s meg tudná változtatni a tömegek jövőjét kilátástalanságba taszító politikai rendszert. Az ilyen követelményeknek napjainkban - eddigi tevékenységéből kitűnőleg - csakis a Magyar Kommunista Munkáspárt lenne képes. Ez a párt, mely a leépített gazdaság újjáépítésének megszervezésével egyidejűleg a rendszerváltás vesztesei bizalmának, emberi rangjának, méltóságának visszaadásán munkálkodnék. Azért, hogy a kárvallottak a biztos jövő reményében újfent elmondhassák: ebben az országban - két évtizednyi tespedtség és bizonytalanság után - ismét érdemes élni.
Dr. Südi Bertalan

Véghelyzetben is keressünk megoldást!

Agráriumunk két évtizeddel korábbi világszínvonalú átlaghozamai az állatállománnyal együtt az elmúlt 20 év során, a dilettantizmus jóvoltából is háborús mélységbe csúsztak. Megkapaszkodást a szórványsikerek ez ideig nem eredményeztek. A növénytermesztésünket tovább nullázta a múlt évi, különben az egész világot sújtó szélsőséges időjárás. Pusztítása a legfőbb gabonatermelő országokban is hatalmas volt. Következményeit elsősorban a világ éhezői, országunk szegényei fogják elszenvedni.
A vízözönszerű csapadékviszonyok a termékveszteségeken túl hazánkszerte, elsősorban a folyók mentén belvizet is állandósítottak többszázezer hektár szántóföldön. (A február 3-ai TV-híradások szerint akkor 325 ezer hektár állt összesen víz alatt.) E területek egyrésze várhatóan csak június elején lesz művelhető. Ez további veszteség, mert kizárja annak a lehetőségét, hogy a kieső őszi gabonák pótolhatóak lehessenek a kisebb hozamú márciusi vetésű tavaszi búza, tavaszi árpa, zab kultúrákkal, melyek az ősziek időterminusában volnának arathatóak.
A gazdálkodók köreit foglalkoztatják a május végén, június elején még vethető 90-110 napos tenyészidejű köles és az úgynevezett extra-korai kukoricafajták is, melyek a tavaszi vetésű kultúrákhoz viszonyítva nagyobb kockázattal ősszel adnak termést.
Nem, vagy alig kerül szóba a közönséges pohánka (Fagopyrum esculentum), melynek honi nevei még: hajdina, szerecsenbúza. Optimális vetésideje június hónap. Kötött és nagyon meszes talajok kivételével mindenütt az országban eredményesen termeszthető. Magtermése hántolva rizst helyettesít, lisztje búzaliszttel keverve kenyéralapanyag. Étkezési célú használata német nyelvterületen általános. Exportálható termékké is minősülhet. Hántolt magja mentesül a mérgező festékanyagtól, minek következtében juhok és szarvasmarhák számára is értékes abraktakarmány, míg a sertések esetében kevésbé. Hántolatlanul baromfiakkal és lovakkal aggodalmak nélkül etethető. A pohánka a vegetációja során mintegy 50 napon keresztül, folyamatosan nektárt termelve virágzik. Hektáronként telepített 8-10 méhcsalád megporzó tevékenysége magas magtermést és jelentős mézhozamot is eredményez.
A rövid gondolatsort zárom azzal, hogy a belvízzel kapcsolatos napi információk a kilátástalanságot is erősíthetik, mégis szükségesek, mert tényanyagot szolgáltatnak a legközelebbi feladatokhoz. A mélyből való felkapaszkodás óhaja csak akkor válik bennünk tetterővé, ha hazánk minden döntéshozó szintjén a szükséges gyakorisággal foglalkozunk a kibontakozás lehetőségeivel is.
Szurcsik István agrármérnök

A szociáldemokrácia és a terror

Manapság, amikor nemcsak divat, de az elit számára létszükséglet is a kommunistaellenesség, a zsoldjukban álló "teoretikusok", publicisták - belelértve a jobboldali szociáldemokráciát is - mindent bevetnek: történelemhamisítást, rágalmazást, hogy lejárassák a forradalmi marxista mozgalmat.
Főleg oda összpontosítják támadásuk irányát, ahol a "kommunista diktatúra" gyakorolta a hatalmat, s keményen lépett fel a burzsoázia ellenállásával szemben. Azt a látszatot keltik, hogy csak a fasizmus és a kommunizmus bánt el kegyetlenül, embertelenül a hatalomból kiszorítandó és kiszorított ellenségeivel szemben.
A szociáldemokrácia álszent, képmutató módon úgy tesz, mintha tőle idegen lenne minden erőszak, embertelen módszer alkalmazása, vagy a nyílt ellenforradalom kibontakozásának elősegítése. Valójában, ha a szociáldemokrácia regnálását "alulról" fenyegették, minden skrupulus nélkül léptek fel a veszély hordozói ellen, ha "kellett", a legdrasztikusabb eszközök bevetésétől sem riadtak vissza.
A brit kolonializmus védelme érdekében a konzervatív vagy munkáspárti kormányok eljárásai között nem látunk lényeges különbségeket. Halomra lőtték a hazájukat védelmező bennszülötteket. A francia idegenlégiósok viselt dolgairól nemcsak Rejtő Jenő írt, de könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. A francia szociáldemokraták kormányzásuk idején nem voltak gyarmataik lakosságával szemben irgalmasabbak, mint más polgári kabinetek. A szociáldemokraták azzal igzolták és támogatták a kolonializmust, hogy azt civilizátori küldetésnek tekintették. (Lenin jegyezte meg, velük vitatkozva: ez nem civilizátori, hanem szifilizátori küldetés). Ám a szociáldemokraták aját országuk lakosságát sem kímélték, ha azok fellépéseikkel fenyegették a burzsoázia érdekeit.
Peyer Károly 1919. január 5-én kormánybiztosi minőségben lövetett a salgótarjáni bányászok közé (16 halott). 1919. január 18-án az őszirózsás forradalom koalíciós kormányának parancsára (melynek a szociáldemokraták is tagjai voltak) Szarvason a karhatalom földostást követelő parasztokra tüzelt (20 halott). 1919. január 15-én a német szociáldemokrata kormány utasítására agyonlőtték Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet. Hermann Müller német szociáldemokrata kancellár a válság alatt tüntető munkásokat gyilkos sortűzzel kergette szét.
Eduard Bernstein a harmincas években (éltes korában) toleránsabb lett a hitlerizmussal, mint a bolsevizmussal szemben. Dániát 1940-ben a németek "békésen" tudták birtokba venni, ehhez hozzájárult a szociáldemokrata dán kormány behódoló politikája. Leon Blum, francia szociáldemokrata közéleti személyiség kormányfői minőségében a "be nem avatkozás" politikáját hirdette meg a hazájukat védelmező spanyol szabadságharcosokkal szemben, kiszolgáltatva őket Hitler, Mussolini és a falangista Franco terrorizmusának. A demokratikus világ egységes összefogása, minden bizonnyal visszavonulásra kényszerítette volna a spanyol tábornok külső támogatóit. Peyer Károly és Peidl Gyula Tanácsköztársasággal szembeni kapituláns magatartása hozzájárult a sokezer baloldali meggyilkolását eredményező fehérterror kibontakozásának. A Bethlen-Peyer paktum megkötése (1921) megkönnyítette a horthysták népellenes atrocitásait.
Ennyi példa talán elég annak bizonyítására, miszerint egyetlen polgári párt sem szerénykedik, ha meg kell védenie a burzsoázia érdekeit.
Hegedűs Sándor

A sztrájkjog

Magyarországon kapitalizmus van, melynek egyik legfőbb jellemzője, hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen. A munkaeszközök tulajdonosai a munkaadók, s azok, akiknek nincs semmijük, csak a munkaerejük vagy tudásuk, amit eladhatnak bérért, azok a munkavállalók.
Ebben az üzletben a feltételeket a tulajdonosok szabják. Miért tehetik?Mert a kapitalizmus másik fő jellemzője a munkanélküliség. Ha sokan állnak a munkahelyek kapuiban munkát keresve, éhezve, nyomorogva, könyörögve, akkor a bent lévők rettegve az elbocsátástól - látva, hogy van helyettük másik - befogják a szájukat, s elfogadnak minden feltételt, nem vitatkoznak, nem követelnek.
Nos, a szakszervezetek feladata lenne ezt szervezett keretek között megtenni. De most nem a szakszervezeteket akarom minősíteni, hanem azt az eszközt, mellyel a munkavállalók kifejezhetik véleményüket: a sztrájkot. Nos, hát a dolgozóknak joguk van sztrájkolni, ha előzőleg a munkaadóval egyeztettek az elégséges szolgáltatásról. Megegyezés esetén a munkaadó kellőképpen felkészülhet. Pl.: sztrájktörőket hozathat, akár külföldről is. Az elmúlt években alaposan le lett járatva a sztrájk, s igen csekély eredménnyel járt a dolgozók számára a különböző intézményekben. A média is a sztrájkolók ellen keltette hangulatot. A munkaadó tudván, hogy ki sztrájkolt, mondvacsinált okokkal, a jog bonyolult eszközeivel bármikor elbocsáthatja dolgozóját.
Tulajdonképpen így nincs értelme a sztrájknak. Az igazi megoldás az lenne, hogy törvények szabályozzák a munkaadó és a munkavállaló közti kapcsolatokat. Szükségesek lennének az erős, független szakszervezetek is, melyek következetesen, megalkuvás nélkül képviselnék a dolgozók érdekeit. Ez azonban egyelőre nem lehetséges, hiszen a parlamentben, ahol a törvényeket hozzák, csak a munkaadók érdekeit képviselők ülnek. A szakszervezetek pedig gyengék. A dolgozók 21 éve kívül vannak az Országház kapuin. Csak a munkavállalókon múlik, hogy ez a helyzet a javukra változzon a következő választásokon.
Kiss Lászlóné

Hírek

Február 19-én megtartottuk tisztújító megyei össztagsági ülésünket, a településeken működő alapszerveztek küldötteinek részvételével.
Bencsik Mihály megyei elnök az elmúlt négy év mukájáról szóló beszámolója után megválasztottuk a hétfős megyei elnökséget, és az etikai, illetve a pénzügyi-ellenőrzési bizottság tagjait.
Megyei Elnökség: Bencsik Mihály elnök - tagjai: Bíró Imre, Gulyás László, Herczegh Klára, Horváth Sándor, Sipos Sándor, Szilágyi András.
Etikai Bizottság: Csajbók Ferenc elnök, Dikó Miklós, Donkó Jolán tagok.
Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság: Szarvas Géza elnök, Póta Lászlóné, Tóth Antal tagok.
Az ülésen részt vett Fogarasi Zsuzsanna országos alelnök. Hozzászólásában közölte, hogy a 23. kongresszus második szakasza május 14-én lesz. Meg kell várni, hogy a kormány programját ismertesse, addig az részleteiben ismeretlen. Nagy József, Karcag város küldötte az internethasználat lehetőségeinek bővítéséről, az információ kihasználásáról beszélt és hívta fel erre a figyelmet. Miskolc központtal, Karcag közreműködésével működtetnek honlapot (www.red-help.net), melyet mindenki figyelmébe ajánl. Külföldön is olvassák, a fiatalok felvilágosítása az elsődleges céljuk. Az ülés befejező részére meghívtuk a TV és az újság hírszerkesztőit sajtótájékoztatóra, ők azonban nem jöttek el.
***
Február 28-án 7 és 9 óra között a vasútállomás előtt A Szabadság és Jászkun Munkás pártújságok terjesztésének javítására aktivistáink agitációs munkát végeztek.
Gratulálunk Pozsonyi Péternek és Tóth Antal elvtársnak, akik a MEASZ megalakulásának 65. évfordulóján "MEASZ Érdemérem" elnevezésű kitüntetést kaptak.
A párt 1918. november 24-én történt megalakulásáról következő lapszámunkban olvashatnak.
Munkáspárt Szolnok Városi Szervezete

Nem akarok vészmadár lenni, de...

Muszáj írnom a sötétnek látszó jövőnkről, mert kínosan hatnak rám azok a hírek, amiket látok, hallok. Pl.: a rengeteg hiteltörlesztés miatt bajba került családok, a közüzemi díjakat képtelen fizetők - akik már régen sok mindent nélkülöznek, mert lassan az éhhalál kerülgeti őket. Úg ylátszik, hogy az áremelkedést nem lehet visszatartani, és már 400 forintos kenyérről beszélnek. Nagyon elszomorító az a hír is, hogy a kormány meg akarja szüntetni az öregek utazási kedvezményét. A nyugdíj már régen épphogy csak arra elegendő, hogy szűkösen megéljen igen sok ember. Ha most mindennek felmegy az ára - elveszik az utolsó kedvezményt is, azt hiszem, hogy alaposan megváltozik az élete az ország összes szegényeinek. Az illetékesek, mielőtt további terheket raknának az ország szegény rétegeire  -végezzenek hatástanulmányt. Mert a kereskedők igen hamar emelik az árakat, és a tőkések is - nagyon kevés kivétellel - szinte mind. Hihetetlen, hogy indokolt-e az ilyen gyakori üzemanyagáremelés, és kész csoda, hogy az ország népe tűri. Ha a kormány nem tesz hatásos intézkedést, és az árak emelése elszabadul, akkor a fél ország lakóinak ki lehet kapcsolni a közüzemi óráit. ÓVatosabban kellene bánni az áremeléssel, mert könnyen lehet, hogy elszabadul a pokol.
Elmondok itt egy esetet. 1956-ban, október végén a katonaságtól kényszerszabadságon voltam, és az egyik kedves ismerősömmel a malomba kelett menni Újfehértóra. Ott várakoztunk, és egyszer odajött valaki, és elmondta, hogy a piacon milyen nagy zűr volt. A piacon széles és hosszú folyosó volt, annak két oldalán a kofák szépen sorban az árut lerakva a földre, a vevők pedig közöttük sétálva nézegették az árut. Egy fiatalokból álló csoport - állítólag bányászok voltak, közülük az egyik megkérdezte az eladót: hogy a tojás? Az asszony tíz forintot mondott, akkoriban ez óriási nagy árdrágításnak számított.
– Olcsóbban nem adja? – kérdezte ismét. Nem, volt a válasz. Erre a bányász a tojással tele kosarat úgy felrúgta, hogy az messze repült, természetesen egy sem maradt épen - utána pedig tovább sétáltak.
Szóval lehet a húrt feszíteni, de nemárt az óvatosság. Túl sok a nagyon szegény az országban, meg a gazdag is, és sajnos a gazember is. A tisztességes emberi magatartás nagyon hiányzik. A piac nem szabályoz semmit. Sőt szabadjára engedi az önzést, a kapzsiságot, az élősködést, a gyengébbek elnyomását, becsapását stb.
Gondolkodj, magyar...
Dudás György

Búcsúzunk

Fermann Sándortól
élt 72 évet, 12 évig volt a párt tagja.
Hegedűs Imrétől
élt 62 évet, a pártnak 39 évig volt tagja.
Kóródi Lajostól
élt 85 évet, a pártnak 58 évig volt tagja.
Elvhű emberek voltak, és szerény emberek.

"Aki egyszer elment,
Nem jön vissza többé.
Csak egy emlék marad,
De az élni fog örökké."


Emléküket megőrizzük!
Munkáspárt Karcagi Szervezete

Búcsúzunk

Nagy Lajos
elvtársunktól, aki 1928-ban született, és pártunknak 1945 óta volt tagja. Elkötelezett kommunista, nekünk hiányozni fog.
Munkáspárt Szolnoki Szervezete

Blogarchívum