2012. október 3., szerda

Nem kérünk az előzetes regisztrációból - alkotmányos jogunk a választás!

2012. szeptember 29-én délután a Baross utcából indultak el a Blaha Lujza térre a Magyar Kommunista Munkáspárt tüntetői. A menet a Nagykörúton át jutott el Budapest egyik legforgalmasabb terére, ahol a választási eljárásról szóló törvény tervezett módosítása ellen tiltakoztak. A tervezet szerint, amelyet most tárgyal a parlament, csak az szavazhat, aki előzőleg jelezte ezen szándékát, és regisztrálta magát. Aki ezt nem teszi meg, az nem ajánlhat senkit, és nem is szavazhat.
A tüntetők húsz perc alatt jutottak el a Blaha Lujza térre, miközben a vonulás egész ideje alatt az előzetes regisztráció ellen, illetve a Munkáspárt mellett emelték fel szavukat. Néhányan csodálkoztak azon, hogy szombat délután hangosan kiabált jelszavakat (Nem kérünk az előzetes regisztrációból! Alkotmányos jogunk a választás!) kell hallgatniuk - akadt, aki azt mondta: az elmúlt évtizedekben, de még a mostani nagy demokráciában is elszokott attól, hogy egy párt aktivistái vonulás közben folyamatosan éltessék saját pártjukat. Mások viszont egyetértésüket fejezték ki, és csatlakoztak a menethez, vagy dolguk intézését későbbre halasztották, meglátva a menet megérkezését a térre.
A Blaha Lujza téren Dömel Vilmos újpesti elnök és Frankfurter Zsuzsanna országos elnökségi tag felszólalását követően Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke ismertette a párt averzióit a tervezett törvénymódosítással kapcsolatban.
- Jogunk van beleszólni abba, hogy az ország pénzét mire költik - mondta. - A kormány szerint jelentkeznünk kellene ahhoz, hogy a választáson részt vegyünk. Magyarországon alkotmányos jog a választás. Ha bármit kell azért tenni, hogy egyáltalán szavazhassunk: akár levelet küldeni, akár személyesen elmenni a hivatalba, már azzal is korlátozzák a jogainkat. Ez ellen pedig tiltakozunk. Tiltakozunk az ellen, hogy nem engednek beleszólni az ország ügyeibe.
A szónok emlékeztetett néhány olyan, a választással kapcsolatos törvénymódosításra, amelyekkel szintén korlátokat állítottak fel. Mint ismert, 1990-ben négy százalék volt a bejutási küszöb. Amikor azonban kiderült, hogy a Munkáspárt alig maradt el ettől, majd a ciklus végére, az antikommunista hangulatkeltés ellenére megközelítette azt, gyorsan öt százalékra emelték, nehogy bejuthasson egy tőkésellenes párt a parlamenti pártok zártkörű klubjába: az Országházba.
Néhány év múlva a Munkáspárt összegyűjtött 180 ezer aláírást a tervezett NATO-csatlakozás ellen, a Horn-kormány az új népszavazási törvényben 200 ezerre emelte fel a szükséges aláírások számát.
A Munkáspárt 2003-ban a kórházak privatizációja ellen ennél is több tiltakozást szerzett meg, a hatalom azonban ismét megszigorította a szabályokat. Az új választási eljárási törvény a tervezett regisztrációval nyilvánvalóan távol fog tartani sok választót, ezzel megakadályozza őket abban, hogy saját sorsukról döntsenek. Ezért tiltakozott szombaton a párt a korlátozások ellen.
- Miért van szüksége a Fidesznek ilyen korlátozásokra? - kérdezte a szónok, majd válaszolt is saját kérdésére:
- Azért, mert ennek a kormánynak nem áll jól a szénája. Két és fél évvel ezelőtt olyan választási ígéreteket tett a választási kampányban, amelyekkel könnyedén söpörte el a nyolc éve hatalmon lévő szocialista-liberális kormányzatot. Az ígérgetésekkel szemben hol van most a magyar mezőgazdaság, és hol van a magyar ipar? Mindenütt külföldi termékek vesznek bennünket körül. A Fidesz célja az, hogy minél kevesebben menjenek el a választásokra. Minél kevesebb dolgozó, nyugdíjas, szegény és pályakezdő fiatal nézzen szembe ezzel a kormánnyal. Pedig lenne mivel szembenézni. Az egymillió munkanélküli, a hárommillió létminimum alatt élő, vagy azok a fiatalok, amik munka nélkül kezdik meg életüket tanulmányaik befejezése után. Nekik most lenne kérdésük.
- Amikor válságban van egy ország, akkor a demokráciát és a jogokat nem szűkíteni, hanem bővíteni kell - hangsúlyozta a szónok. - Ehhez azonban olyan parlamentre van szükség, ahová az is bejuthat, aki élvezi a választók bizalmát. Legyen ott minden politikai erő, függetlenül attól, mekkora támogatottsággal bír, eléri-e az öt százalékot vagy nem. Ezt jelentené a tisztességes, arányos, becsületes választás: korlátok, százalékok és előzetes bejelentkezés nélkül. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a képviselőket vissza lehessen hívni. És végül azt akarjuk, hogy ne lehessen büntetlenül megváltoztatni azt az alkotmányt önös politikai érdekek mentén, amelyet ugyanez a parlament nagy többséggel fogadott el. Induljunk a csatába, teremtsünk egy élhető, tisztességes Magyarországot, egy új, közösségi társadalmat - fejezte be szónoklatát Thürmer Gyula.











Blogarchívum