Jászkun Munkás, 2014. február

Szavazási dilemmák

Választások közeledtével so­kakban megfogalmazódik a kér­dés: a számos zajosan ajánlkozó pártok közül vajon melyikre le­hetne érdemes voksolniuk? Ilyenkor a jövő potenciális viszo­nyait taglaló felelősen gondolko­dók a saját politikai érdekkép­viseletükre leginkább alkalmas­nak vélt pártok jelöltjeit veszik számba.

Dilemmájukat fokozza, hogy a korábbi választási ciklusok előtt a társadalom és az emberi lét­viszonyok jobbítását célzó ígé­reteket hangoztató győztesekről utóbb beigazolódott, hogy párt­juk nagy elánnal beharangozott programja nem volt egyéb írott malasztnál. A választópolgárok­nak így többszörösen is csalód­niuk kellett a hangoztatott ígé­retekben. S, miközben a kor­mányrúd megragadói az előző társadalmi rendszer által lét­rehozott termelőszervezeteket, intézményeket gátlástalanul le­romboltatták, eszük ágába sem ötlött jobbat, célszerűbbet létre­hozni helyettük.

Jellemző, hogy az ilyen pártok prominensei milyen hangzato­san fogadkoznak ezúttal is, hogy ismételt hatalomra kerülésük esetén hűséges szolgálói lesz­nek saját népüknek, előmozdít­ják az ország fölvirágzását, korábbi hibáikból okulnak. Más pártvezetők pedig valamiféle gyors polgárosodást helyeznek kilátásba, voksaival netán újra felhatalmazást nyernek az or­szág irányítására.

A rendszerváltás áldozatainak figyelmébe ajánljuk: amennyiben sorsuk jobbra fordulását a pol­gári társadalmi berendezkedés­től, vagyis a kapitalizmustól re­mélik, illúziót kergetnek.

Ne feledjék: amelyik országot a tőke uralja, a pénz, a vagyon az állampolgárok osztályozásá­nak és differenciálásának fő eszköze, ott törvényszerű, hogy a vagyontalan ember egyszer s mindenkorra ágrólszakadt ma­rad. Erre tekintettel, ha lehe­tőségeiket, távlataikat elvi szin­ten, a magántulajdon függvé­nyében minősítik, könnyen rádöbbennek, hogy Magyaror­szágon ma a különféle nevet viselő pártok dolgában - funkcióikat, programjukat és törek­véseiket tekintve - kizárólag al­ternatív alapon lehet tárgyila­gosan különböző, emberköz­pontú programot hirdető és an­nak megvalósítását az egész társadalom számára ajánló Magyar Munkáspárt, valamint a népesség töredéknyi részét ké­pező tőkések, vagyonosok gazdagodási lehetőségei fölvállalá­sának garantálásában azonos platformot követő polgári pártok között.

Hasznos lenne a voksolásra kész állampolgároknak mielőbb felismernie: aki a rendszerváltás kimenetelében csalódottak közül nem a Magyar Munkáspártra és jelöltjeire szavaz, tulajdonképp mindegy, hogy melyik más pártot tisztel meg a szavazatával. A polgári pártok bármelyikének hatalomra segítésével a többség elnyomorítóinak ad további le­hetőséget négy esztendei egzisztálásra.

A választókon múlik, hogy en­nek elejét vegyék.

Dr. Südi Bertalan

Dr. Südi Bertalan: A „MINI DUCE”

„Farkasnevetésű mini duce” ő,

Büszkén magyarkodó, kivagyi szittya,

Ki gazdag jövős blablázása mellett

A gyűlöletet egymás ellen szítja.

Harcokat hirdet őkelme szüntelen,

Az összes ellenfelén győzni akar:

Még akkor sem változtat a nézetén,

Ha lázongó tömeg nyugalmat zavar.

Módfelett pártfogolja a hatalmat,

Nélküle üres számára az élet:

„Megszerzése kétesen is elvszerű,

Elvétele téves népi ítélet”.

Polihisztornak tünteti fel magát,

Tekintetével leszerel másokat,

Kioktat, olykor meg durván sérteget

Külföldi és e honi polgárokat.

Sok-sok ésszerűnek elejét veszi,

Szuverenitás a napi imája,

Ellenzéki szónokok becsmérlője,

Dumálásban a hazugok királya.

Ügyködése nyomán terjed a nyomor,

Páriák közül gyanítják elegen:

„Olyan ez, mint aki, ha holtakat lát,

Vígan átlépdel a hullafejeken”.

Annulláltatott bizonyos jogokat,

Sokaktól elvette, akik szereztek.

Nem maradhatnak tőle biztonságban,

Csak a sírhalmokon lévő keresztek.

Az úri gyehennát tűrte ez a nép,

Nem árkolta a pokolbeli pályát.

Előbb-utóbb tán változtatni fogja

A szittya úr ötölte cél irányát.

A múlt üzenete

A Kommunisták Szövetsége Szervezeti Sza­bályzatát 1847. december 8-án fogadták el. Először németül 1848 februárjában a Kom­munista Kiáltvány első kiadásával egyidejűleg jelent meg Londonban. A Szervezeti Szabály­zat 10 szakaszból és 50 cikkelyből áll. Az 1. cikkelyt idézem, mert máig tartó üzenete van.

„A Szövetség célja a burzsoázia meg­döntése, a proletariátus uralma, a régi osz­tályellentéteken alapuló polgári társadalom megszüntetése és egy új társadalom meg­alapozása, amelyben nincsenek osztályok és nincs magántulajdon”.

Meggyőződésem, hogy csak a közösségi társadalom alkalmas a gondok és a társadalmi problémák megoldására. A társadalom köz­pontjába az embert kell állítani a pénz hatal­mával szemben. A termelés hasznából min­denki részesüljön, ne a kevesek gazdagodását szolgálja. Központi kérdés az egészségügy és az oktatás, mert csak egészséges és kiművelt emberek tudnak jólétet teremteni. A stratégiai vállalatok közösségi tulajdonban legyenek, és ne legyenek profitorientáltak.

Mindenkinek biztosítani kell a tisztességes megélhetést, azoknak is, akiknek az állam nem tud munkát biztosítani, nevezzük ezt alap­bérnek. A nyugdíj alanyi jogon járjon a minden­kori minimálbér összegével.

Világnézetileg semleges alkotmányt és oktatást kell biztosítani, tiszteletben tartva a lelkiismereti szabadságot. Félelem nélküli országban szeretnék élni, ahol van az ember­nek jövőképe és esélye, ahol jó a közbizton­ság, ahol nincsenek hajléktalanok, ahol senki nem bélyegezi meg a másikat, mert más a világnézete.

Horváth Sándor

Egyes közterületek elrendelt újranevezésének manőverei

A má rtír Sándor István szalézi szerzetest, aki élete során Szol­nok városhoz is kötődött, a Ró­mai Katolikus Egyház boldoggá avatta. Ilyen esetben illő in­tézményt, közterületet a boldog­gá avatottról elnevezni.

Szolnokon nem nehéz olyan közterületet, intézményt találni, amelyek jelenleg még nem vise­lik személyiségek neveit. A város vezetése mégis úgy döntött, hogy a Ságvári körutat ezentúl Sándor István körútnak nevezik.

Szolnok város urai a mártír Ságvári Endrét kimondatlanul is, egyrészt azért is elmarasztalták, mert a Horthy-rendszer ellen­zője, nemegyszer szervezője is volt a „3 millió koldus” érdekében indított megmozdulásoknak, ak­kor is, amikor már illegalitásba kényszerült.

Ellenállásának a következők voltak a legfőbb súlypontjai:

1. A nyilasok elleni megmoz­dulások.

2. Elítélte a Hitlerrel kötött szö­vetséget, melynek következté­ben 1941. június 26. és decem­ber 13. között nemcsak a Szov­jetunióval, de Angliával és az USA-val is hadiállapotba ke­rültünk. A kezdeti sikeres német villámháborúk ellenére is Horthynak és a magyar uralkodó osz­tály túlnyomó részének óriási fe­lelőssége volt abban, hogy or­szágunkat (a 3 millió koldus or­szágát), az alig több mint 70 millió főt meghaladó akkori Né­metországhoz kötötték. A német, olasz, japán szövetség összes népessége jóval alulmaradt a többszázmilliót számláló, fejlett gazdasági alapon működő Hitler-ellenes szövetséggel szemben. Mi is a háború vesztesei lettünk, közel 1 millió lélekszámú áldo­zattal (Auschwitz, Don-kanyar, hazánk földje).

3. Ságvári harcolt az 1944. március 19-i hitleri megszállás után, az 1944 májusában a ma­gyar hatóságok által elkezdett vidéki zsidóság deportálása el­len. A város önkormányzata ré­széről a Ságvári utcanévvel kap­csolatos eddigi türelem véget­érésének legfőbb oka az, hogy Ságvári kommunista volt. A meg­kezdődött választási küzdelem­ben is világossá akarják tenni, hogy a polgárok maradjanak tá­vol az igazán baloldaliaktól. Amikor megjelent az a törvény, mely szerint intézmény, közte­rület nem viselheti a XX. századi diktatúrák szereplőinek nevét, újra megkezdődtek a névváltoztatások. Szolnok megye néhány városáról e vonatkozásban információkat szereztem. Kiderült, hogy a mártír Bajcsy Zsilinszkyről létező elnevezéseket - ez külön érdekelt - egyelőre sehol nem támadták meg. Pedig ő is, akárcsak Ságvári küzdött a horthysta rezsim ellen, de ő nem volt kommunista. Bár a háború alatt a kommunistákat is igaz haza­finak tekintette.

A kommunistaellenesség szült olyan tragikomikus példát is, hogy az előzőekben szóba­hozott XX. századra vonatkozó elnevezéskorlátot alkalmazzák a XIX. századra is. Az informá­ciós látókörömbe eső egyik települési önkormányzat törölte a XIX. században élő Frankel Leó ötvösmesterről elnevezett utca nevét. Frankel Leó korának szokásai szerint Nyugaton is igye­kezett szakmai ismereteket sze­rezni, miközben Franciaország­ban megismerkedett az akkori munkásmozgalommal is, mely­nek aktivistájává vált. Bevá­lasztották a „Párizsi Kommün” vezetőségébe, mely 1871. már­cius 18. - május 28. közötti idő­ben létezett. Erről a történelmi eseményről Franciaországban manapság is megemlékeznek. (Igaz, Frankel Leó Londonban találkozott Marx Károllyal is.) Hazatérése után Táncsics Mi­hállyal együtt felléptek az akkori feudálkapitalista diktatúra ellen. E célból 1880-ban megalapítot­ták a „Magyarországi Általános Munkáspárt”-ot. Az akkori kor­mány nem engedélyezte, hogy a pártot szociáldemokrata párt­nak nevezzék. Az akkori dikta­túra feudális viszonylatát az 1875-ben életbe léptetett cse­lédtörvény is tanúsította, mely a földbirtokosoknak megadta a szerződött cselédekkel szemben a testi fenyítés jogát is. A kapi­talista üzemekben napi 10 óránál is többet kellett dolgozni. A vasárnap sem volt szabad. (Az em­lített jelenségekkel ma is talál­kozunk.) A gyerekeket is fog­lalkoztatták. Csak a vagyonosok rendelkeztek választójoggal.

A tragikomikusságot csak nö­veli az, hogy a város önkormány­zatának szocialista képviselői is, kivétel nélkül megszavazták a Frankel Leó elnevezés törlését. Ezzel egyúttal megsértették Táncsics Mihály emlékét is, mert Frankel Leóval ketten együtt küzdöttek az akkori feudálkapi­talista diktatúra ellen.

Szurcsik István

SEMJÉN ZSOLT

Nem azért szentelek néhány sort a címadó politikusra, mert hazánk kiválóságai egyikének tartom. Nem! Szimpla ember, de mivel a Fidesz szatellitpártjának elnöke, szerepet játszik a rendszerváltás eseményeinek alakításában. Tevékenysége nem meghatározó, Orbán Viktort legtöbb­ször fenntartás nélkül támogatja. Tisztában van azzal, hogy a Vezér jó szándéka tartja életben szervezetét. Valljuk be, önmagában a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ugyanis nem állna meg a lábán. Az sem árt, ha megismerkedünk ellenségeinkkel, mert taktikánk kidolgozásának ez nélkülöz­hetetlen előfeltétele.

Semjén Zsolt 1962. augusztus 8-án született Budapesten. Apai ágon osztrák nemesi származék, édesanyja családja a második világháború után költözött át Magyarországra. Az apa orvos, az anya rendelőintézeti asszisztens volt. Bátyja Stockholmban matematikus. Felesége ének- és zenetanár, Zsolt há­rom gyermek édesapja. Egyetemi ta­nulmányait a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte, mint civil hallgató. 1991-ben teológusként doktorált. 1992-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett szociológusi diplomát. 1993-ban ösztöndíjasként a belgiumi Leuveni Jezsuita Collegium Hungaricumban tanult. 1996-ban címzetes docensi kinevezést kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Gondolkodása kialakulásában nagy szerepet játszottak a szociális jellegű pápai enciklikák.

1989 márciusában egyik alapítója a Kereszténydemokrata Néppártnak, és sok belső harca után, 2003-ban - Varga László halálát követően - a párt elnöke lett. Elképzelései szerint a KDNP-t „hiteles és karakteres” világnézeti párt­ként szerette volna működtetni, de a Fidesszel kötött együttműködési meg­állapodás ellenére sem tudta terveit megvalósítani. Arca mindinkább elszür­kült, jellegtelenné s a fennmaradás érdekében egy önállótlanabb frakcióvá vált. Huszonnégy parlamenti képviselő képezi a KDNP csoportosulást - lát­szólag a legteljesebb egyetértésben Orbánékkal. A legritkábban fordult elő, hogy a törvények megszavazása során szembementek volna a Fidesz akara­tával.

Az 1994-es országgyűlési válasz­tásokon, a Várkerületben a negyedik lett, ám az országos lista tizenharmadik helyéről szerzett mandátumával bekerült az országgyűlésbe. 1998-2002 között a nemzeti-konzervatív koalíciós kormány Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtit­kára, az egyházi ügyekért felelős irányítója volt. Ebben a minőségben is harcolt az állam és egyház közeledéséért. Az ő kezdeményezésére állították vissza a hitoktatás költségvetési finanszírozását, megerősítették az elfogadott egyházak támogatásának rendezését. Szerepet játszott abban, hogy a Bizánci Szent Szinódus I. Istvánt szentnek fogadta el.

A 2010-es választások eredménye­ként közéleti szerepe és súlya megerősödött: a KDNP parlamenti frak­ciójának vezetője Harrach Péter lett, Semjén Zsolt pedig az Orbán kormány miniszterelnök-helyettese. Ö az első­számú felelőse a kabinet nemzetpoli­tikájáért és nemzetstratégiájáért. Kon­zervatív, neobarokk politikus, propagátora a „Szent Korona-tan”-nak, a ka­tolicizmusnak, az irredentizmusnak. Erdélyi látogatásai során ez utóbbinak leplezetlenül adott hangot. Nem ki­mondottan reálpolitikus. Álmokat ker­get, és anakronisztikus elvek hirdetője. Ha rajta múlna, sokat visszahozna a feudalizmusból, valamint a Horthy-rendszerből.

Ebben Orbán Viktor bizton szá­míthat rá.

Hegedűs Sándor

MARX - JÉZUS

Marx, Engels programját, gaz­dasági és társadalmi elméleteiknek következtetését nagyon sokan ol­vashatták. Tömörítve a Kommu­nista Párt Kiáltványában adták közre. Ebből is megtudható, hogy az akkori és a mostani urak miért akarják a szocializmusnak még az emlékét is kitörölni. A tudósok, a tudomány képviselői, bár tudják, mi az igazság a társadalmi egyenlőt­lenség jelenlegi mivoltában is, mégis engedik, hogy a népet butítsák. Olyan társadalomra van szükség, ahol minden ember boldog. A vallásokból ered minden szenvedés, hiszen az is a kapializmust támogatja. A nyugati keresz­tény világ azt hajtogatja, hogy majd az isten mindenkit megsegít, csak imádkozni kell hozzá. A milliár­dosok pedig tovább gazdagodnak, a milliónyi szegények éhen halnak. A nyugati országok közgazdászai, társadalomtudósai elismerően szólnak Marx, Engels érdemeiről. Kis országunk okoskodó, fiatal po­litikusai követelik, hogy a Köz­gazdasági Egyetem előcsarnokából távolítsák el Marx Károly szobrát. A magyarázatukkal szemben ál­lítható az a másik érv, hogy Jézus keresztényi hagyomány jegyében is milliók szenvedtek kínhalált.

Dudás György

XX. Munkás Kupa: Csajbók Ferencet aranyjelvénnyel tüntették ki

Túrkeve, 2014. június 21. Ragyogó napsütés várta a jubileumi sportesemény résztvevőit. Rekordnevezéssel, 19 férficsapattal indult az országos kispályás labdarúgó bajnokság.

Az ünnepélyes megnyitót megtisztelte a sportcentrum névadója, Kiss Kálmán mesteredző, több olimpiai és világbajnoki klasszis mentora, akinek vezetésével a túrkevei NB I-es birkózó szakosztály két ízben is elnyerte a magyar bajnoki címet. A köztünk élő sportlegenda jókívánságait a focikupa fővédnökének, dr. Thürmer Gyulának biztató szavai követték. A Munkáspárt elnöke párhuzamot vonva a most folyó futball-világbajnoksággal a következőket mondta: „Itt kell kezdeni ahhoz, hogy mi is részesei lehessünk a foci vb-nek. Ennek érdekében nem csak a példát mutató Túrkevének kell tennie, hanem országszerte mindenkinek. Ehhez azonban olyan emberek kellenek, mint Csajbók Ferenc, aki életét az ifjúság nevelésére tette fel, nyugdíjba vonulása után is töretlen kitartással szolgálja a jó ügyet. Immár 20 éve szervezi a Munkás Kupát. Méltán rászolgált pártunk legmagasabb kitüntetésére, az Aranyjelvényre.”

A kitüntetés átadása után a focisták birtokba vették a pályákat, és elkezdődött a nemes küzdelem. A kieséses rendszerű versenyben 12 csapat jutott a középdöntőbe. Közülük 6 csapat került az elődöntőbe, végül 3 csapat játszotta a döntőt.
Eredmények:
1. Buga Falatozó Túrkeve, 2. Spárta FC Debrecen, 3. Buga Team Túrkeve.
Legjobb kapus: Kormány Péter (Buga Falatozó Túrkeve), legjobb mezőnyjátékos: Ibrahim Isiyaki (Spárta FC Debrecen), gólkirály: Váradi Vilmos (Buga Team Túrkeve).
A díjakat Bencsik Mihály megyei elnök, a Munkáspárt országos alelnöke adta át. Helytállásáért, sportszerűségéért említésre méltó a többi résztvevő csapat is: Utcai Vegyes Szolnok, Kunfer Kft. Kisújszállás, B.L. Team Törökszentmiklós, Vadbika Kenderes, Jamaika Kenderes, MOL Bázistelep Szajol, Pope Martfű, Siva Mont Kft. Budapest, Munkáspárt Magyarország, továbbá Palermo, „Hejes” FC, Ámokfutók, Dögevők, Boca Juniors, Hand Ball Team és Fenyves nevű túrkevei csapatok.

A futballbírói grémium: Kormos János Túrkeve, Malecz György Mezőtúr, Baktai Róbert Ecsegfalva, Gönczi Pál Kenderes.

Köszönet a versenynek helyet adó Ványai Ambrus Gimnázium Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskolának, valamint a Petőfi Sándor Általános Iskolának.

Köszönet illeti a szponzorokat: Ábrahám és Tsa Kft., Árvai Imréné, Bencsik Mihály, dr. Bodó Péter, Copy Fantasy, Csajbók Ferencné, Dávid István, DELTA TYRES SERVICE Bt., DE-WE MIX Bt, Dikó Miklós, DOMINÓ kultúrcikküzlet, Gulyás Károly, Gyógyfürdő Kft., Hegyi Csicsai Csaba, HERCSIP-COOP Kft, Hodosi Lajos, Hollósi Kft, Kádas Antal, Kalmár Lajos, Kántor István, KEVEVILL Kft, Kostyál Gumiklinika, Koszticza László, Magyar Munkáspárt, K. Nagy Imre, Pápai Attiláné, Pozsonyi Péter, Prokaj Sportérem Bt., Sass Zoltán, Soós Mihály, Süveges István, dr. Szabó Zoltán, Szemes Attila, Szilágyi András, dr. Thodory Zsolt, TÍMÁR MŰSZAKI KERESKEDŐHÁZ, Túri Imre, Túri Lajosné.

Köszönet a helyi írott és elektronikus médiának, a rendezőknek, a vendéglátóknak és mindazoknak, akik hozzájárultak a rendezvény sikerességéhez.

Sipos Sándor