2015. április 1., szerda

Felszabadulás, Tanácsköztársaság: nem felejtünk

Április 3-án, pénteken délután két órakor emlékezik meg a Magyar Munkáspárt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete hazánk felszabadulásának hetvenedik évfordulójáról a szolnoki temetőben, a szovjet hősök és a magyar áldozatok emlékművénél.
***
Kilencvenhat esztendővel ezelőtt, 1919. március 21-én kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. Erre az eseményre emlékezett meg megyénk tagsága Szolnokon és Cegléden: a Tanácsköztársaságról szóló emléktáblákat koszorúzták meg. Képeink Szolnokon készültek.


***
A ceglédi megemlékezésen a Kölcsey téri szobornál gyülekeztek a Szolnok és a Pest megyei párttagok és érdeklődők.
Bencsik Mihály országos alelnök beszédében utalt arra, hogy egyre kevesebb szobor vagy emléktábla van az országban, ahol méltóképpen emlékezhet meg a Munkáspárt a Tanácsköztársaságra. Ezek közé tartozik Cegléd.
Farkas Péter megyei elnökségi tag beszédében Marxot idézte, aki megmondta: a proletariátusnak nincsen hazája. A Tanácsköztársaság kikiáltása után azonban lett hazájuk a magyar dolgozóknak. Saját maguknak termeltek az addig kisemmizett magyar munkások, ezzel beteljesedett 400 éves álmuk - addig ugyanis a léhűtő uraknak termeltek.
Nagy Sándor Pest megyei elnök azt a 12 pontot ismertette, amely a Munkáspárt szerint a dolgozó ember akaratát foglalja össze. Ezek között szerepel az új alkotmány és az új munkatörvénykönyv a dolgozók védelmére, valamint az, hogy az állam biztosítsa az első munkahelyhez való jogot. Az oktatást és az egészségügyet illetően a nemzeti jövedelem 10-10 százalékát erre a két területre költsük, és mind az egészségügy, mind pedig az oktatás legyen mindenki számára ingyenes. A 12 pont között kapott helyet a NATO-ból való kilépés, illetve az, hogy a választók döntsenek EU-tagságunk sorsáról.
A rendezvényen felszólalt Farkas László, a szolnoki pártszervezet alelnöke is, aki annak idején még itt Cegléden, az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Ismeri a várost és azt is, milyen változások történtek.
Ez egy virágzó agráripari város volt: egy mezőváros, mondta a szónok. Időközben azonban megszűnt az EVIG Villamos és Kisgépgyár leányvállalata, megszűnt az Állami Tangazdaság, megszűnt a termelőszövetkezet, amely Leninről kapta a nevét. Megszűnt a Közgép leányvállalata, megszűnt a Dél-Pest Megyei Építőipari Vállalat. Bezárt - szinte majdnem teljesen megsemmisült - a ceglédi húsipar, a konzervgyár.
Farkas László beszéde végén annak a reményének adott hangot, hogy "Lesz még minden hatalom a dolgozó népé!". 

A megemlékezést a Kölcsey téri szobor megkoszorúzása zárta.

Blogarchívum