Minden nagyon szép, mindennel meg vagyunk elégedve
Nemcsak a gyakorlatban, de az elméleti életben is a
változtatások korát éljük. Semmi nem jó, amit az „átkosban” alkottak,
következésképpen minden „korrekcióra” szorul – mondanom sem kell, hogy a jelen
rezsim érdekei szerint. Azok a teoretikusok, közgazdászok, történészek,
politikusok, akikre e nagy szellemi átalakulást bízták, nem a lelkiismeretes
munkát, a történelmi, tudományos igazsághoz való hűséget tartották szem előtt,
hanem gazdáik követelményeit, melyek még a történelemhamisítást elfogadhatónak
tartották. Ez a skrupulusoktól mentes művelet nyomta rá bélyegét a rendszerváltást
követő nagy átalakításokra. Az igazságnak ez az átszabása adta meg azt a
kiindulópontot és alaphangot, melyre a mai vezető ideológia épül. Megindult
Ferenc József osztrák császár, magyar király személyének és regnálásának
átértékelése is.
A Cseh–Morva-dombságon fekvő kis Pohled település lakói úgy
határoztak, hogy Ferenc Józsefnek mellszobrot állítanak a „boldog békeidőkre”
emlékezve. Ám nem csupán passzív nosztalgiáról van szó. A falu polgármestere
Jindrich Holud az alábbiakat nyilatkozta a kérdésről: „… az egykori uralkodó
különös nagy szeretetnek örvend a falu lakói körében...” A polgármester nagy
ügybuzgalmában az osztrák császárról egyesületet hozott létre, hogy a
királykérdést napirenden tartsa.
Ferenc József iránt régebben is voltak, ma is vannak nálunk
meg nem szűnő szimpátiák bizonyos royalista körökben. Ez a rokonszenv nem
indokolt, ha figyelembe vesszük, hogy őfelsége nem mutatott őszinte
békülékenységet a ,,rebellis” magyarok iránt. Szerény kompromisszumkészségét
sem tekinthetjük másnak, mint a birodalom európai tekintélye megromlásának és a
birodalmon belüli központosítás lazulásának. A dualizmus fenntartása jórészt az
osztrák-magyar összefogáson állt vagy bukott. Ehhez pedig a magyar uralkodó
osztályok, melyek uralmukat a nemzetiségiek felett csak Bécsre támaszkodva
tudták biztosítani, engedményeket vártak az uralkodótól.
A császár látszatlépéseit a nagytőke-nagybirtok azzal
honorálta, hogy megbocsátotta neki Aradot, Haynaut, Bach Sándort, Schmerlinget,
s azt, hogy számtalan magyarellenes lépést tett regnálása során. Hanák Péter
elhunyt történész egy kérdésre felelte: számára a dualizmus volt legkedvencebb
korszaka. Más volt erről Ady Endrének, a „forradalom viharmadarának” véleménye.
Gerő András is, tudományos tárgyilagosságra hivatkozva szordinóval kezeli a
kérdést.
A történelmi objektivitás nem jelent pártatlanságot, hanem az
igazságra való törekvést. Csakis ez a módszer fedi fel a históriai
realitásokat.
Dr. Hegedűs Sándor
A kiszolgáltatottságról
A cím szerinti élethelyzet más(ok) hatalmától, kényétől való
teljes függést jelenti. Következményeként az emberek számottevő hányada
elveszíti személyi szuverenitását, tartását. Kizárólag olyat mer cselekedni,
valamiről, valakiről véleményt mondani, ami feletteseinek, kenyéradó gazdáinak
tetszését kiváltja. Ahol intézményesítették a félelmet (miként hazánkban
tették), ott a gyávaság is intézményesedik.
Vannak, akik elmarasztalólag nyilatkoznak az önálló
cselekvéstől, vélekedéstől ódzkodó társaikról. Azokról, akik szisztematikusan
keresik a hatalom birtokosainak kegyeit. Következésképp csakis a főnökeik
elvárásai függvényében óhajtanak véleményt mondani. Vagyis vazallusi
szerepvállalásra törekszenek. Holott az ilyenek bátortalansága evidens.
Kiszolgáltatottságuk folytán kényszerülnek életművészkedésre.
Az úgynevezett polgári „demokrácia” közepette szinte
polgárjogot nyer a gyávaság. Kiszolgáltatott társaink többsége ugyanis nem lel
fogódzót, senkitől nem remélhet támaszt a különféle érdeksérelmei megnyugtató
orvoslására. Megszűntek, elhaltak az intézkedési jogosultságokkal felruházott
fórumok, melyekhez bizonyos esetekben bizalommal fordulhatott a jogaiban
sértett dolgozó. A szakszervezetek pedig a szocialista nagyüzemek és a
nagyipari munkásság felszámolását követően kvázi gittegyleti fórumokká váltak,
a megfelelő hatáskör hiányában csak vegetálnak. Legtöbb helyen még formálisan
sem léteznek. Holott – ismerve a hazai állapotokat – tömeges igény lenne
hatékony közbenjárásukra. Ahol pedig még léteznek efféle fórumok,
tisztségviselőikre is a kenyéradók hatalmának árnyéka vetül.
Ennélfogva ők is kiszolgáltatottak, a kenyérért folytatott
hadakozásuk közben – társaik érdekvédelmét érintő szolidaritás kinyilvánítása
helyett – megalkuvásra kényszerülnek. Tapasztalható, hogy az emberek többsége
két okból óvakodik az igazság kimondásától: félelemből, melyet a
kiszolgáltatottság idéz elő, vagy érdekből, mely mindenkit érvényesülésre
sarkall.
Summa summárum: Ahol attól kell tartani, hogy hatalmi
eszközökkel vetnek véget a vitának érvek ütköztetése helyett, ott az emberek
kiszolgáltatottak, s mivel tapasztalják, hogy irányítóik szívesebben dolgoznak
együtt szolgalelkű, mint kritikai szellemű beosztottakkal félnek és hallgatnak.
Holott a rendszerváltoztatás hajnalán - Bibóra hivatkozva - milyen hangosan
ismételgették, hogy a demokrácia annyi, mint félelem nélkül élni. Hozzátéve:
olyan társadalmi rendszer következik eztán, melyben csak a bűnözőknek kell félniük.
Vajon reánk köszönt-e valamikor az olyan korszak, melyben
nem lesznek vámszedői a kiszolgáltatottságnak?
Dr. Südi Bertalan
Összeesküvés
Az MTV 1. csatornáján 2014. október 23-án és 24-én „Az isten
embere Mindszenty bíboros Észak-Angliában” címmel műsort sugárzott. A műsor
készítői szinte szentként mutatták be. Nem szóltak arról, hogy Mindszenty
József bíboros 1948-ban összeesküvést szervezett a hatalom megdöntésére az USA
támogatásával. A nyílt népellenes uszítók, s az egyház megyéknek szétküldött
gyalázkodó főpásztori körlevél után adott Bozsik Pál remetekertvárosi
plébánosnak megbízatást, hogy szervezzen összeesküvést, dolgozza ki a
gyakorlati programot.
Mindszenty bíboros sejtette, hogy letartóztatják. 1948.
december 1-én az esztergomi prímási palota fényűzően berendezett lakosztályában
Grősz József kalocsai érseknek gyónta meg „politikai végrendeletét”, és bízta
meg a további feladatokkal. Mindszenty bíborost 1949-ben letartóztatták. Grősz
József hazaáruló kalocsai érsek volt az összeesküvés feje és szervezője. Az összeesküvők
az ő nevében és az ő tudtával cselekedtek. Azt a világot kívánta vissza, amikor
kiszolgálták a Habsburg-házat.
A hatalom átvétele után amerikai szuronyok árnyékában
következett volna a megtorlás. Hallgassuk csak meg, hogy számolt be erről dr.
Hévey László a tárgyaláson.
Hévey: Mészáros István a csendőrkerületek felállításának
tervét is elkészítette. Az volt az elképzelésünk, hogy a hatalom átvétele után,
miután a közigazgatást is kézbevettük, akkor a Mészáros István által szervezett
csendőrkerületek, illetve rendőrség útján (olyan körülmények közt, mint ahogy
1919-ben történt) vonjuk felelősségre a munkásokat és a dolgozó parasztokat.
Ügyész: Tehát lényegében arról volt szó, hogy az 1919-es
Ostenburg-különítmény – terror-különítmény – megismételte volna akkori tetteit?
Hévey: Igen, erről volt szó.
Tisztelt olvasó! Teljes a kép Mindszenty bíborosról.
Utószó: A Jobbik párt vajon milyen szándékkal állítaná
vissza a csendőrséget?
Horváth Sándor
Még mindig
KÁDÁR JÁNOSRÓL
Nem győzöm Kádár elvtárs nagyságát, emberségét csodálni,
méltatni és írni róla. Bár sok könyvet olvastam Kádár Jánosról, most mégis
olyan könyv került a kezembe, amelyik eddig kimaradt. Kádár elvtárs beszédeit
tartalmazta, amit New Yorkban, majd később Moszkvában mondott el. Mind két
helyen többségében ugyanazok a politikusok voltak jelen. A TV közvetítette mind
a kettőt. A moszkvai TV-ben, amikor a bemondó bejelentette, hogy most Kádár
János következik, viharos taps hallatszott. Óriási népszerűséget hozott számára
már a New York-i beszéd is.
Én attól kezdve kitüntetett figyelemmel figyeltem Kádár elvtárs
tevékenységét. A könyv címe: Kádár János: Internacionalizmus, szolidaritás, szocialista
hazafiság. Az említett két tanácskozáson túl hazai és más nemzetközi fórumokon
elmondott beszédeit tartalmazza, melyeket szabadon adott elő.
Az augusztus 20-i ünnepségeken pártunk vezetője is szabadon
mondott beszédet – több helyen az országban.
Kádár János jó példát mutatott nekünk és szabadon beszélt
nemcsak hazánk történelméről, hanem a rabszolgasorban élő népek országairól is.
Mi azzal tudjuk tiszteletünket kifejezni, ha követjük tanítását, azt
felhasználjuk a közösségi társadalom megteremtéséhez.
Dudás György
A PROLETÁRHOZ
MARX KÁROLY emlékének
Fel, proletár,
harcra fel!
Csak láncaidat
veszítheted el:
Mit rád rakott
a tőke uralma.
Mozdulj csak meg:
és nincs többé hatalma.
Mert te álltál
a munkapad mellett,
Rád mutattak,
ha ember kellett.
És ha azt mondod:
Tovább nem!
Mi lesz majd
rabolt kincseikkel!?
Hisz tőled vették el:
verejtéked adtad érte.
Álmod elfeledted.
Ne így legyen vége!
De az álmok néha
visszajönnek makacsul:
Hogy megkapjuk, mi nékünk
Jár kamatostul.
Mert mi tettük a hazát!
Mi dolgoztunk érte!
Mi adtuk vérünket,
ha a haza kérte!
Jutalmul megkaptunk
sok szép fakeresztet,
Életünk feledték, halálunk is
csak nékik kellett.
De minket, minket
nem lehet megölni:
Mert mi vagyunk a Nép,
s a nép nélkül ti: semmi!
S teszünk majd új hazát,
hol igazság lesz végre:
Annyit kap mindenki
amennyit tesz érte.
És ha nagyobb az érdem,
nagyobb a jutalom.
S ha kevesebbet tudsz:
a szükséges oltalom.
Tudod jól, proletár:
néked is süt a Nap,
De százszor megaláznak,
míg egyszer felvirrad.
Felvirrad egyszer majd
a Te napod!
De ne csak reméld:
akard is ezt a holnapot!
Légy erős!
Ne hagyd, hogy elcsábítsanak
Szép ígéretek,
mézes szónoki szavak!
Vértezd fel magad
Marx eszméivel!
Olvass, tanulj, harcolj,
de ne csak ökleiddel!
Majd vedd elő, ha kell!
Formáld ököllé ujjaidat,
s ha szabad lettél végre,
szívből öleld kebledre barátaidat!
Farkas Péter, Orosháza
Híreink
– A Munkáspárt elnöke levélben köszöntötte Fidel Castro
elvtársat 90. születésnapja alkalmából. Szeptember 5-én a párt budapesti
székházában ünnepi ülés keretében fogadást adott ugyanezen alkalomból. Részt
vett a budapesti kubai nagykövet, a fővárosunkban tanuló diákok képviselői és
mi, magyar elvtársak. Sipos Sándor saját főzésű kisüsti pálinkáját díszes
üvegbe töltötte, és a címkén a Magyar Hungarikum felirattal Fidel Castronak
címezve adta át a nagykövetnek. A fogadáson a sajátos kubai rizseshúson kívül
megkóstolhattuk a híres kubai fehér és piros rumot is. Megyénk is képviseltette
magát a fogadáson. A találkozón részt vett a Venezuelai Bolivári Köztársaság
magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is.
– Augusztus 20-i héten nagy munka folyt és eredményesen. Összegyűjtöttük
az október 2-i időközi önkormányzati választásokra a polgármester és képviselőtestületi
jelöltek részére a szükséges aláírásokat. Jászkisér, Aba, Fülöpháza, Budapest–Soroksár,
Kartal és Csataszög.
– Szeptember elsején kis csapatunk Cegléden, Nagykőrösön
stb. a Szabadság újsággal a népszavazással kapcsolatos szórólappal jelent meg a
boltok előtt és az utcán.
– A Szolnok megyei településeken történő időközi választások
előtt, terv szerint szeptember végén Thürmer Gyula is megyénkbe utazik, segítve
a választások sikerét.
– Ott voltunk a szeptember 10-i gulyásfesztiválon. Több száz
szórólapot és a Szabadság újság osztogatásán túl vendégül láttuk ismerőseinket,
barátainkat babgulyásra és palacsintára.
– A nyugati demokráciára jellemzően, közel egy évi nyomozás
után derült fény, hogy Hillary Clinton – volt külügyminiszter – saját magán
dossziéjában tartott közel 15.000 db olyan levelet, melyek hivatalosnak
minősültek. Ezek a levelek hátrányos helyzetbe hozhatják jelenlegi elnöki megválasztását.
Südi Bertalan: A hit ellentmondott az észnek
Lépre ment a magyar a választásokon,
Vak hitével nem látott túl az álmokon.
Mennyi ígérgetés, mennyi talmi szólam
Invitált urnákhoz írásban és szóban.
Mondták az urak - szajkókkal vetélkedve,
Elvi ellenfeleikkel fenekedve
„Csakis általunk válhat jobbá az élet,
S ország pusztításnak mi vethetünk véget.
Minden virágzik majd, mint a tavaszi kert,
Népünk ámuldozva élvezi a sikert:
Boldogság sugárzik a gyermekarcokon,
Ujjongva ünnepel idegen és rokon.
Emberekben nem gerjed eztán indulat,
A jövőkép széppé színezi álmukat:
A béke galambja aranyággal repül,
Tiltakozók hangja csöndesre szelídül... ”
Mi kelt életre az ígéretek nyomán?
Páriák birodalma, legfelsőbb fokán.
Amit kapott a nép országlásuk alatt,
Szegények vállain súlyos teher maradt.
Milliók számára kínlódás, kárhozat,
Munkátlanul ténfergő sok-sok áldozat,
Diákok pénzén egyetemi tanulás,
Hiányokkal terhelt kórházi orvoslás.
Betegek sírása kórtermi ágyakon,
Szegények testében éhségi fájdalom,
Bizonytalanság embernek és hazának,
Nyomor tenyészete a leépült mának.
Sokak tengődése a szegénység mélyén,
Ádáz diktátor egy szolgakormány élén:
Egyre gyarapodó kormányzati átok:
Hatalomnak tetsző „csókosok”, barátok.
Hasznavehetetlen semmittevők száma,
Romhalmazzá váló dolgozók hazája.
Ezek teljesültek jobbátétel helyett,
Meg a nyomorfelhők Magyarország felett.
Amikor elsiet valaki szavazni,
Hit helyett célszerűbb az észre hallgatni.
