Szavazási útbaigazító
Választások közeledtével sokak eltöprengenek azon, hogy a zajosan
ajánlkozó pártok közül vajon melyikre voksoljanak? Ilyenkor a jövő lehetséges
viszonylatait taglaló, s felelősen gondolkodó hazánkfiai és lányai a saját
politikai érdekképviseletükre leginkább alkalmasnak vélt pártokat, s azok
jelöltjeit veszik számba és minősítik őket. Leginkább az készteti többségüket töprengésre,
hogy a korábbi választási ciklusok előtt a társadalmat érintő és az emberi
életfeltételek jobbítását célzó ígéreteket hangoztató győztesekről utóbb
beigazolódott, hogy pártjuk nagy elánnal kürtölt programja nem volt egyéb a pártvezetők
kreálta írott „malasztnál”. A választópolgároknak tehát a rendszerváltás óta
többször csalódniuk kellett a különféle hazug ígéretekkel ámító
pártkorifeusokban. Jellemző, hogy az efféle pártok prominensei milyen
hangzatosan fogadkoznak ezúttal is, hogy a hatalom birtokában hűséges szolgálói
maradnak vagy lesznek saját népüknek. A voksolók érdekei függvényében
irányítják majd az országot, előmozdítják annak fejlődését, felvirágzását, a
korábbi hibáikból pedig tanulságot merítenek. Gyors polgárosodást helyeznek
kilátásba, ha újfent felhatalmazzák őket az ország irányítására. Az
egészségügyet és az oktatást érintő jövőbeli változtatások indokoltságáról
viszont többnyire hallgatnak.
Talán mert azt tartják szem előtt, hogy a képzetlenek irányítása
könnyebb, mint a „dörzsölteké”. Az egészségügyi ellátás igénybevételére pedig
jobbára az idősebbek szorulnak. Nem probléma, ha nem gyógyulás, hanem már-már
meghalás szándékával veszik igénybe az egészségügyi intézményt.
A rendszerváltás kárvallottjai hasznos, ha tudomásul veszik és szem
előtt tartják: ha élethelyzetük jelentős jobbra fordulását a polgári társadalmi
rendszertől, vagyis a kapitalizmustól remélik, illúziót kergetnek. Vegyék
figyelembe: amelyik országot a tőke uralja, a pénz, a vagyon az állampolgárok
osztályozásának és differenciálódásának fő eszköze, ott törvényszerű, hogy a
vagyontalan emberek jelentős hányada egyszer s mindenkorra az ágrólszakadtak
státusát viseli.
Erre tekintettel, ha lehetőségeiket, jövőjük távlatait a magántulajdon
függvényében minősítik, rádöbbenhetnek, hogy Magyarországon ma a különféle
nevet birtokló pártokat illetően – törekvéseiket, programjaikat tekintve –
alternatív alapon célszerű tárgyilagosan minősíteni. Az emberközpontú programot
hirdető és annak megvalósítását az egész társadalom számára ajánló Magyar
Munkáspárt, valamint a népesség töredéknyi hányadát képező tőkések, vagyonosok
és lakájaik gazdagodási lehetőségei felvállalásának garantálásában azonos
platformot követő polgári pártok között. (A szocialista pártiak is közibük
sorolhatóak.)
Erre tekintettel hasznos lenne a voksolásra kész állampolgárainknak
felismerniük: akik a rendszerváltoztatás végeredményében csalódott
állampolgárok közül nem a Magyar Munkáspártra és jelöltjeire szavaznak,
tulajdonképp mindegy, hogy szavazatával melyik pártot tisztelik meg. A polgári
pártok bármelyikének hatalomban tartásával, hatalomra juttatásával a többség
elnyomorítóinak ad lehetőséget további négyesztendei törvénytelen gazdagodásra
és a mélyszegénységben gyötrődők gyarapítására.
A választókon múlik tehát, hogy a központosított törvénytelenségeknek,
s a kormányszintű gazságoknak elejét vegyék.
Dr. Südi Bertalan
Révész István: A magyar ifjakhoz
Magyar ifjú! E talpalatnyi földet
mi még magyar, elhagyod
szívedért, mely konok, harcra hív
más életért – más életért?
Nem tudtad itt! Rablók tanyája lett,
mégis a Tiéd! Nem vehetik el
Csendes útjaidat, nádas tópartidat,
a békák hangos, hívó hangját.
Menj el, drága Fiam!
De ne feledd: itt a szél rezdülése,
a felkelő Nap, a lenyugvó Hold,
a csillagok reszketése mind a Tiéd!
Menj, tanulj szabadságot ott,
hol formálnak más világot
Tisztábbat, nem hazugot és élni hagynak,
– talán lelsz még boldogságot.
Mi Apáitok, daccal, itt maradunk,
de szűkül a szem, és szorul az ököl,
és egyszer csak odavágunk: elég volt,
tolvajok, brigantik, csalók.
Mehetsz bármerre, bármesszire,
a szíved, lelked megtagadni nem tudod.
És ha élted utolsó szikrája gyűl,
végső sóhajtásoddal ezt mondod:
Édes hazám, Magyarország.
De ne ott mondd! Itt mondd!
A Haza hazavár.
S, ha visszatértél, sok tudással és semmi megalkuvással.
Virágok nőnek a lábad nyomán.
Orbán Viktor jobbratolódó ámokfutása
Amikor jelen miniszterelnökünk politikai pályára lépett, azt sem tudta
mi fán termett a demokrácia. Forró, de kellően át nem gondolt fejjel
„forradalmat” akart, melyet a saját képére kívánt formálni. Balszerencséjére a
demokráciát előtte mások már „feltalálták”, ezért evezett olyan vizekre, mely
számára látszólag újító lehetőségeket ígért. Lelkisége egy általa levezénylendő
önkényuralom felé hajtotta, mely egyre inkább az orbanizmus jegyeit viselte
magán. Képességeiből nem telt többre, mint a kopírozás. Így jutott el a
liberalizmus és demokrácia romjain keresztül, előbb az illiberalizmus, majd a
horthyzmus (szegedi gondolat) eszmevilágához. Összeadta a jobboldali izmusok
paneljeit, s abból teremtette meg az orbanizmus zagyva mozaikját. Kevésbé tette
világossá, mit akar, mint azt, mit nem. A politikailag naiv fiatalokat megigézte
homá1yos rébuszaival, ezért csüngenek rajta vallásos fanatizmussal.
Nehéz lesz e hiszékeny lelket kijózanítani, s az igaz oldalra állítani.
Ugyanez vonatkozik azokra, akiket jó állásokkal, jövedelemmel sikerült
korrumpálnia.
Itt a bukás vérre megy!
A „történelmi” Magyarország, a militarista irredentizmus, a keresztényi
eszmeiség, a rasszizmus (cigány- és zsidóellenesség, újabban az
iszlámellenesség), a baloldalisággal való szembenállás, egy hamis próféta
istenítése. Íme ideológiai tőkéje Orbánnak, és hiba lenne azt hinni, hogy ezek
iránt nincs a magyarságban kereslet. Pillanatnyilag hiányzik a hatalmat
veszélyeztető ellentábor, ennélfogva a vezetők a médiák gleichschaltolásával,
az emberek megfélemlítésével kezükben tartják a gyeplőt. Ám ez nem tarthat
örökké. A tirannus bukása előbb-utóbb bekövetkezik, de sohasem spontán, hanem a
forradalmi tömegek ellenszegülésével. Amíg ez a felkelés nem válik realitássá,
a zsarnok marad!
Dr. Hegedűs Sándor
A tudás hiánya
A munkásemberek fegyvere a tudás. Napjainkban ennek két fő akadálya
van. Az első: a túlterhelt dolgozó a létfenntartásához éppen elegendő fizetést
kap, hogy annyira elfásult, nincs kedve a tanuláshoz. A tanulás második
akadálya – a fennálló rendszer nem is akarja, hogy tanuljon, gondolkodjon. A
szakmunkásképzést leszűkítették arra, hogy például a kőműves tudjon falat rakni,
de a történelmi és társadalmi ismeretekből kizárják, mert fenn akarják tartani
a kapitalista rendszert. Ezért feláldozzák a tudást, a műveltséget és a
kultúrát.
Saját életpályámat osztom meg a tisztelt olvasóval, azzal a céllal,
hogy érzékeltessem: mire lehet képes egy fizikai munkás. Fizikai munkásként
dolgoztam 15 évig, erőgépvezető és géplakatos szakmunkásvizsgát tettem. A
hatvanas évek közepén úgynevezett munkáskáder lettem, és elkezdtem társadalmi
tudománnyal foglalkozni, közben környezetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi
vizsgákat tettem. A közel egy évtizedes tanulás után kezdtem eligazodni a
társadalmi folyamatokban. Sajnos a velem együtt dolgozó munkások nem követték a
példámat, ezért a jelenlegi társadalmi folyamatokat nem értik. Csodálkoznak és
szidják az egyik vagy a másik kormányt, és nem ismerik fel, hogy a kapitalista
rendszerben van a hiba. Korrupcióval lopással vádolnak embereket, pedig ez a
rendszer velejárója. Ha olvasták volna Marx „A Tőke” c. könyvét, tudnák, hogy
eredeti tőkefelhalmozás történik a rendszerváltás óta.
Az eredeti tőkefelhalmozás a kapitalizmus kialakulását elősegítő
kétoldalú gazdasági folyamat. Lényege, hogy a többségtől elvett javakat egy
szűk csoport tulajdonába juttatnak. Ezt szolgálja a kárpótlás, a privatizáció,
a korrupció, a túlárazott beruházások, az Európai Uniótól kapott támogatások
egy részének a magánzsebbe való átjátszása, a földmutyi, a trafikmutyi,
különböző semmit nem érő tanulmányok után kifizetett milliók – és még
sorolhatnám. Így lettek milliomos és milliárdos családok.
A folyamatos agymosás aranykorát érjük. A folyamatok felismeréséhez
kell a tudás, a munkásöntudat arra, hogy ezen a rendszeren túl kell lépni, és a
következő társadalmi, gazdasági alakulat csak a közösségi társadalom lehet,
vagy a jobbágysors!
Horváth Sándor
Südi Bertalan: Változtatni kell!
Tudom, hogy gyötrődtök, átvert társaim,
Közületek sokan sírnak is talán:
Népcsaló bitangok álságai okán
Repedést láttok a kánaán falán.
Rablások miatt eltorzult az élet,
Siralom völgye köszöntött rátok.
Hiába mondtok pörös szájatokkal
Tolvajok fejére tengernyi átkot.
Dőzsölnek, akik rászedtek titeket
Szirén-szavakkal, talmi álmokkal:
Kvázi istenként szómannát hintettek
Közétek, s ti hittétek ámulattal.
Viselitek kábán, amit kaptatok:
Jövőtlenítést, párban a nyomorral,
sovány pénzű, senyvedő családokat,
Ványadt lurkókat, koplaló gyomorral.
Megkaptátok a hiszékenység díját,
‘Mely naivitás okozta kárhozat:
Viselitek a nélkülözés kínját,
‘Mely milliók által megélt áldozat.
Ha halljátok az állami unszolást,
Hogy hazátok újfent voksolni vár,
Tévedésteket jóvátehetitek,
Ha elűzitek végre, aki zsivány,
S nem esztek többé a „cseresznyéstálból”,
Amit becstelenek raktak elétek:
Nem adtok több esélyt eztán azoknak,
‘Kik a hatalommal így visszaéltek.
Akarjatok sorsot formálni bátran,
De emberhez méltót, nyomor helyett:
Szavazzatok a Munkáspártra eztán,
Magyar néppel jót csak ez a párt tehet.
Egyetlen társadalmi forma sem megváltoztathatatlan
Az emberiségnek sokféle szenvedésben volt már része, amelyben az
élősködők kegyetlenül kihasználták őket. Csak két társadalmi formában volt
alkalmuk emberhez méltóan élni: az ősközösség és a szocializmus alatt. Vagyis a
közösségi társadalmak idején.
A cél ma is az: ne legyenek éhezők, szegények, mindent nélkülözők.
Legyen alapvető joga minden embernek a normális élethez, melyben van lakása,
munkája, megfelelő fizetése, hogy a családját eltarthassa. Legyen lehetősége
tovább tanulni, képezni magát, és ha lebetegszik, részesüljön maximális orvosi
ellátásban. A foglalkoztatást kötelezővé kell tenni, hogy mindenki dolgozhasson
a legjobb képessége és tudása szerint.
Jövőre választásra kerül sor. Jó alkalom arra, hogy aki változást akar,
az a Munkáspártra szavazzon.
A Munkáspárt az egyetlen olyan párt, amely alakulásától fogva
töretlenül, változatlan ideológiával, tenniakarással, törekvéssel működik.
Végig megmaradt a törvényes keretek között, vezetői becsületesek, nem
korrumpálódtak. Egyedüli párt, aki az egyszerű emberekért száll síkra a
közösségi társadalom – mint végcél – megteremtése érdekében. Egyetlen
társadalmi forma sem megváltoztathatatlan!
De ahhoz, hogy így legyen, az kell, hogy a nép többsége lássa be, hogy
ez a forma az egyedüli boldogulás útja. A kapitalisták nem adják fel egykönnyen
élősködő, kizsákmányoló rendszerüket. Ezért kell összefognunk, s rendszeres
felvilágosító munkával, sajtóval, személyes beszélgetések útján meggyőzni a
választópolgárokat, hogy csak akkor tudjuk a kormányt leváltani, a gyökeres
változást elindítani, ha a Munkáspártra adják le voksukat!
Dudás György
HÍREK
• A szeptemberi központi bizottsági ülésen elnökünk bemutatta a párt választási
programját. Annak elfogadása után sokszorosítására kerül sor, és a következő
hetek, hónapok kitelepülésein ismertetjük a lakosokkal, és átadjuk, hogy
tanulmányozhassák azt.
A KB-ülés első feladataként három új párttag kapta meg a tagkönyvét. A
legfiatalabb 16 éves, a legidősebb negyven év körüli.
***
• A pártszékház előterében Jubileumi Emlékfal átadására is sor került.
Kiemelve 1919, 1949, 1989 és 2017-es évek kiemelkedő eseményeinek fotóival. A
pártelnök szavaival közölte velünk, hogy mi volt a célja az Emlékfal
létrehozásával: emlékeztessen minden párttagot és az országot a forradalmi
küzdelemre, és jelezve elszántságunkat a harc folytatására.
***
• A Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete látogatást tett a
Munkáspárt székházában.
***
• A németországi választásokon újra győzött Angela Merkel. A pártja
viszont sokat vesztett százalákban az előző választásokhoz viszonyítva. A fő
ok, hogy romlik a közbiztonság az országban.
***
• Kínában a lakosok 84%-a nem visz magával készpénzt, hanem valamelyik
elektromos rendszeren keresztül fizet.
***
• Visszalépett miniszterelnöki jelöltségétől Botka László, az MSZP
„erős embere”!
FELHÍVÁS (VÁLASZTÁSI ALAPÍTVÁNY)
A 2018. évi országgyűlési választások anyagi fedezetének finanszírozása
érdekében elindult a támogatási pénzösszegek gyűjtése. Tisztelettel megkérjük
tagjainkat, a szimpatizánsainkat, akik aláírásukkal is támogatni szokták
jelöltjeinket, segítsenek bennünket anyagiakkal is.
Megyei elnökség
