Farkas Péter és Filemon Kristóf beszéde a Munkáspárt 26. kongresszusán, 2015. március 28.

Filemon Kristóf

Kedves elvtársak, én is nagy szeretettel köszöntöm az összeült kongresszust. Rövid leszek, mindenképpen erre törekszem. Hajdu elvtárs, mikor tegnap este felkért, megmondta: 4 perc 59 másodperc – úgyhogy óra indul.

Mindenképpen először is azt szeretném mondani, a fiatalokhoz szólnék. Ha egy mód van rá, a jövőben vállaljatok, vállaljunk jelöltséget. Akár egy helyi önkormányzati képviselőséget, akár egy polgármesterválasztást, vagy akár egy időközi országgyűlési választást, mint mondjuk most Ajkán, Veszprémben, vagy pedig a saját körzetetekben.

A helyi vezetőket ezúttal is arra kérem, hogy bízzunk a fiatalságban. Kérjük meg őket, adjunk nekik lehetőséget. Biztos vagyok benne, hogy megértő fülekre találnak ezek a szavak, és a fiatalok meg fognak jelenni a politikai életben. A Munkáspárt fiatalítási politikája mellett én teljes mértékben kiállok, nagyon jó az irány, be kell tartanunk az egyensúlyi helyzetet, nem szabad azért úgymond túlzásokba esni sem.

Amit még fontosnak tartanék elmondani, megint csak a fiatalokhoz. Ne várjuk meg, ameddig mondjuk felkérnek minket, hanem tegyük azt, amikor én Szolnokon a polgármesterválasztás előtt voltam. Odamentem Bencsik elvtárshoz, megmondtam, hogy Bencsik elvtárs, elindulnék a polgármesterségért. Rendben van? Rendben, Kristóf. El is indultam. Mindenesetre elvtársak, kemény munka vár ránk a következő két és fél-három évben, de meg fogjuk tenni. Megváltozott a légkör, nemcsak az elmúlt 25 évben, úgy érzem, már az elmúlt egy évben is. Lehet, csak a körzet más, de Ajkán engem senki nem akart kutyával elkergetni a ház elől. És egy nap alatt sem nyolc aláírást szereztünk kínkeserves munkával, hanem volt olyan nap, hogy akár... mennyi? Száznyolcvan is összejött, vagy még több? Kétszázvalamennyi? Nem emlékszem pontosan a számra. Kettőharminc a csúcs, úgyhogy kemény munkával ezt is el lehet érni.

Én mindenkinek, a segítőimnek köszönöm a segítséget, és azt kívánom, hogy a Munkáspárt erősödjön tovább. Hajrá, és együtt előre: 2018-ban be a parlamentbe. Köszönöm, elvtársak.

Farkas Péter

Kedves elvtársak, kedves elvtársnők. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, Heves megyéből és a fiataloktól jöttem. Reagálnék egy picit az előző hozzáfűznivalókra.

Kezdjük eltanulni az idősebbektől, a tapasztalt elvtársaktól azt, hogy hogyan is kell megrendezni egy rendezvényt, egy ünnepséget. Cegléden és Heves megyében is szórólapozás, megemlékezés – sikerrel tudtunk járni, a sajtót ki tudtuk hívni Cegléden. Mivel már másfél-két évtizede nem volt a Munkáspárt, ezért kijött a helyi sajtó is, tévé, két újság, és leközölt róla hírt. Szóval azt mondom, hogy ez egy siker volt, ez a tanácsköztársasági megemlékezés.

Tehát akkor, amiért felszólalni szerettem volna. Ugye jelenleg négy politikai erő van előttünk a palettán, nem is kicsivel. A Fidesz ugye folyamatosan mutatja, hogy nem kifejezetten baloldali párt. Ezt is a jobboldali próbálja elhitetni az emberekkel rezsicsökkentésekkel és a társaival. Az Összefogás ugye már bemutatkozott, az LMP hasonló módon ugye még az SZDSZ színeiben megmutatta, hogy az országot építeni nem tudják, ellenben kiárusítani igen. És ugye van a Jobbik. Nos, hogy ő mennyire szociális? Négy kérdésben gyűjt aláírást.

Az egyik az az, hogy a férfiak is negyven év munkaviszony után mehessenek nyugdíjba. Ugye a Munkáspárt is valami hasonlót mond, de ugye nem ezt. A nők 55 éves koruktól mehessenek nyugdíjba, a férfiak pedig 60 éves koruktól. Ugye nem mindegy, hogy aki orvosként nyolc évet tanul, teszem azt, az akkor 68 vagy 70 évesen megy majd nyugdíjba. Nem mellesleg a Horthy-korszakot éltetik, amikor csak a köztisztviselőknek járt nyugdíj. Akkor is csak a szerencsésebbek tudtak megélni.

A másik az ingyenes internethozzáférés mint állampolgári jog. Tehát ezt az ötletet is tőlünk lopták.

A harmadik ugye a határrendészet és a külföldi bevándorlók, migránsok bevándorlása Magyarországra. Hát ez minek köszönhető? Európai Unió és a schengeni övezet. Ezeknek köszönhetjük. Megint egy aláírás, egy tüneti kezelés. Nem az, hogy lépjünk ki az Európai Unióból, mert Morvai Krisztina meg a többiek megkapják a jó kis fizetésüket, minden orvosi ellátást meg mindent. Nekik ez nagyon jó.

Megint egy tüneti kezelés a negyedik kérdésük is, hogy Ukrajnával kapcsolatban Magyarország ne avatkozzon be se fegyveresen, se sehogyan. És az iszlám államok: Afganisztán, Ciprus. Ott vannak a magyar katonák: a NATO-ból kell kilépni. Tehát nemcsak az ukránokkal van itt a baj, hanem az, hogy egyszerűen tüneti kezelés. Elhitetik az emberekkel, hogy ők tenni akarnak valamit, ugye nagyon szép lózungokkal. Vona Gábornak volt egy interjúja. Azt mondta, hogy majd a kormányra kerülésük esetén Németországgal, Oroszországgal és Törökországgal akarnak majd komolyabb kapcsolatokat kiépíteni.

Németország. Egyfolytában mondják, hogy már a Fidesz minden hónapban két holokauszt megemlékezést csinál. Németországban Merkel akárhová megy, a holokauszt emlegeti mindig.

Oroszország. Hát most képzeljük el: Putyint megkérdezik, a tanácsadóit, keleti, kelet-európai szakértőit, hogy és most mit csinál a Jobbik? Ugye mint volt KGB-alezredes. Vagy ezredes, bocsánat. Hát az ügynöklistákat akarják most elővenni. Hát nem pofán verik az első jobbikost, aki arra megy?

Törökország. Hát nem véletlen, hogy az Izrael-barát, Szíria-ellenes Törökország mellett – tehát nem tudom, hogyan akarják ezt összeegyeztetni a Szíriához való hozzáállásukban? Hát most komolyan, elvtársak. Tehát ez egy vicc. Nem véletlen, hogy a szírek, azok a Kádár-megemlékezésen ott vannak, május elsején velünk vannak, és nem a Jobbikban.

A másik, amit fel szoktak hozni. Most a legutóbbi februári interjújában nem volt benne, ott alaposan kielemeztem, de Kína. Hát Szávay meg a többi megmondta, hogy akár antidemokratikus módon is, de az antikommunizmusnak rendíthetetlenül a hívei. Hát most ezek után milyen kapcsolatot akarnak Kínával kiépíteni? Tehát egy nyomorult stratégiai partnerük sincsen. A horvátokon kívül minden környező államok utálnak. Az ott lakókkal együtt. Tervbe van véve, Ózd környékére, augusztusra, Szőnyi Márton partizáncsapata emlékére egy túra. Egyfajta válaszként is. Ez a partizán emléktúra a jobboldaliak és a neonáciknak a Kitörés-emléktúrája. Ságvári és Stromfeld Aurél is hasonló módon próbált agitálni: túra közben beszélgettek a húszas, a harmincas, a negyvenes években – azért valamelyest sikerrel.

Ha már Ságvári, akkor nem tudom, hogy ennek mik a feltételei, tehát törvényileg hogy lehet ezzel érvényt... ugye most a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumot át akarják nevezni Szegeden. Főleg Rétvári Bence KDNP-s képviselő, tehát szerinte nem mártír. Ságvárit ki ölte meg? Kik gyilkolták meg? Csendőrnyomozók, akik a nemzetiszocialista Németország által megszállt Magyarország karhatalmának képviselték. Tehát tulajdonképpen ezt nem tudom, hogy lehet összefüggésbe hozni egy feljelentés keretében, hogy így gyakorlatilag elmismásolják a nemzetiszocializmus bűneit, hogy nem ismerik el áldozatnak az áldozatait. Ezt majd eldöntik az illetékesek. Szerintem megérne egy misét – a Facebookon is van egy oldal, több mint tízezer követője van. És azt az oldalt diákok szerkesztik. Tehát nem elfogultak, és minden tételt lehoznának, ami elősegíti az ügyüket. Szerintem megérne egy próbát. Esetleg, még ha már ekkora lesz a felhajtás, akkor az Index is kijönne talán. Ne várjunk tőlük hiteles tudósítást, de azért mégis megjelenne valami hír.

És hát esetleg visszatérés elsőnek. Ugye nem véletlenül mondta Lenin, hogy a kapitalisták fogják eladni nekünk a kötelet, amire majd felakasztjuk őket.

Még egy... még két témát érintenék. Lehetne esetleg ilyen transzparenseket, esetleg pólókat és matricákat mindenféleképpen, hogyha csak az utcára kiragasztunk, de autómatricákat is a kalapácsos emberrel. Olyasmi szövegekkel – Filemon elvtárs szellemi tulajdona –, hogy a szocializmusban autóra volt várólista, és nem műtétre. És ez mennyire igaz, és akármennyire elvakultak, ezt el kell hogy ismerjék.

Vagy az, hogy éhező gyerekek: szocializmus nulla, kapitalizmus 350 ezer. Vagy Horthy-szobrot amikor avatnak, akkor odamehetnénk, hogy Horthy-korszak: hárommillió koldus országa, szocializmus: legvidámabb barakk. Most akkor miről beszélünk? És nyugodtan szerintem oda lehet menni.

Annak idején ők a Károlyi-szoborra reagálva akasztották egy „Én felelek Trianonért” táblát. Ugyanezt a Horthy-szobor nyakába akár június 4-én megtehetjük, mert nem minősül rongálásnak, mert azt egyszerűen csak leakasztják róla. Ugye ő volt az, aki a franciákkal koccintott konyakkal Szegeden, és románokkal kokettált, miközben a Vörös Hadsereg folytatta honvédő harcait ’19-ben. Erre csak felfigyel az ő médiájuk, biztosan előbb-utóbb átvenné, mert a kuruc.info meg a többi akármilyen elvakultak, és akármilyen szemét módon, de lehoznák, és hallanának rólunk.

És végül, ami... a szélsőjobboldali portálok se annyira hanyagolnak minket. Annak idején, még tavaly tavasszal készítettem egy képet. A Munkáspárt emblémáját megfordítottam, és a Munkáspártot rovással... nagy szenvedélyem a rovásírás. És megfordítottam, és azzal írtam oda. Beküldtem egy másik e-mailcímről, egy rovas.info weboldalra, mindennap hoz le írásokat, és lehozták. Abban semmi provokatív nem volt. Később derült ki, hogy az oldalnak az egyik szerkesztője, az Szolnokon a Jobbik színeiben indult önkormányzati képviselőjelöltként. De lehozták, és többezren láthatták.

És kezdenek kötözködni. Tehát kezdenek tőlünk félni. A tanácsköztársasági megemlékezésre létrehoztunk egy eseményt, és megjelentek kötözködni, lesöpörtük őket. De a végén már három helyi önkormányzati képviselőjelöltjük – az egyik be is futott, és a helyi Jobbiknak az elnöke – ő is odajött magyarázkodni, hogy az a mocskos zsidózás, az nem a Jobbik véleménye, amit az egyik önkormányzati képviselőjelöltjük lehozott, hanem az csak egy magánvélemény. Erre ugye mondtam, hogy Simon Gábor is magánemberként sikkasztott 240 milliót, akkor az MSZP-t, azt semmilyen módon... igen, nem érinti, köszönöm.

Még annyit, hogy nyugodtan lehet érvelni nekik, hogyha annyira egyházellenes volt még a Rákosi-korszak is, akkor ’46-ban, amikor már elkezdték kiépíteni, akkor a falujárók, azok miért javították meg a templomok tetejét? ’19-ben Szolnokon – fent van az interneten, és az egyház töltötte fel –, hogy nem üldözték a papokat, semmilyen atrocitás nem érte őket, egyedül állami támogatást nem kaptak. A hívek támogathatták őket, abba senki nem szólt bele, abba sem, hogy ki jár templomba, de nem kaptak állami támogatást. Én azt mondom, hogy éljen Thürmer Gyula! Éljen a Magyar Munkáspárt!