NEMZETI TRAGÉDIA ELŐTT?
A közelmúltban
legújabb kori, szélsőjobboldali vandálok - a „krisztianizmus” szellemében -
feldúlták a tatabányai zsidó temetőt. Keresztényi tett!? A halottakat minden
tételes és természeti vallási irányzat tiszteli. Aki ezt a parancsolatot nem
tartja be, mit tart be hitük dogmáiból? Kiüresedik a szakrális tanítás? A
sírrombolók hagytak maguk után egy szlogent, ami a Jobbik egyik programpontja
lehet: „Holokauszt nem volt, hanem lesz!” Ebből következik, hogy a tettesek nem
szórakozó, vásott kölykök voltak. hanem igen tudatosan képviselnek egy
célkitűzést. A honi fasizmus nyomulásával együttjár az antiszemitizmus és
cigányellenesség erősödése is. Egyenlőre virtuális szinten! A sírok
meggyalázása már gyakorlattá vált, könyvégetés is előfordult. Mi jöhet ezután?
A kérdés költői, hiszen ismerjük a múltból a jobboldali radikálisok
forgatókönyveit. Az utódok mindig túl akarnak tenni elődeik teljesítményén.
Minden a lehetőségeiken múlik, ez pedig kiszámíthatatlan. Ha a Fidesz számára a
jobbikosok elviselhetetlenek lennének, megtalálná a módját annak, hogy
törvényen kívül helyezze őket. Hogy nem teszi, azt sejteti: kritikus helyzetben
szükség lehet még rájuk. (Lásd a weimari szindróma történetét!)
Természetesen nem
hatásos „önmagában” az antiszemitizmus ellen harcolni. A demokráciát kell
megvédeni minden demokráciaellenes jelenségtől. Aki bármely okból gyengíti a
„népuralmat”, utat nyit a szélsőjobboldali törekvéseknek. Ebben konszenzusra
kellene jutni a baloldalnak a mérsékelt jobboldallal. Ez közvetlen tennivaló, a
távlati célok fenntartása mellett. Sőt, a mi esetünkben a kettő
elválaszthatatlan. Nem lehet az 1935-ös stratégiát csak akkor alkalmazni,
amikor már ég a ház.
Nemcsak Vonáék, hanem
nekünk is elemeznünk kellene a Jobbik jelenlegi helyzetét. Enélkül antifasiszta
stratégiánkat nem dolgozhatjuk ki. Választási kampányuk során előszeretettel
hangoztatták azt a meggyőződésüket, miszerint 2014 az övék. Komolyan hitték,
hogy ők lesznek a kormányváltók és erre a „küldetésükre” készültek is. Nagy
csalódás volt számukra Orbánék bombasztikus győzelme, s ez nem kis
elkeseredettséget váltott ki a tagság körében. Amikor annak idején Szálasiék
konkrét és közeli győzelmet ígértek s reményeik nem teljesültek, megindult a
nyilaskeresztes párt bomlása. A csalódott hungaristák nem tudtak újabb esztendőkre
várni, amíg legálisan rávethetik magukat a zsidó vagyonra.
Az ország megszállása
után (1944. március 19.) a szélsőjobboldaliak megerősödtek és konszolidálták
helyzetüket. Láthatóvá vált számukra ugyanis az alagút vége. Lehetséges, hogy a
jobbikosok türelmetlenségük és elkeseredettségük miatt dezertálni és szakadni
fognak? A bomlás virágai radikalizálodtak, szaporodtak az utcai kilengések.
Erre a kormányzatnak fel kell készülnie, de más erőkkel összefogva. Ez nem
lehet pusztán hatósági és adminisztratív ügy. Nyilvánvaló, hogy Vonáék a
parlamentben a lojális és konstruktív ellenzék képében tetszelegnek majd, de
számítani kell arra, hogy illegális randalírozásra tüzelik pretoriánus
alakulataikat. A helyzet ilyetén éleződése növeli pártunk felelősségét és
fontosságát. Nagyon kedvezőtlen körülmények között ugyan, de komolyabban
kellene venni a fiatalítás kérdését, mert ez egyre inkább kihat a jövőnkre. A
tagság kiöregedése hovatovább impotenciánk veszélyét növeli, s ez mind
súlyosabban fenyegeti törekvéseink kimenetelét. Nem lehet a kommunista mozgalom
céljait az aggok otthonából vagy betegágyából irányítani és megvalósítani! A
párton belül és mellett működő zsenge kommunista ifjúsági mozgalmat felnőttként
kell kezelni, feladatokkal megbízni, színvonalas ideológiai-politikai képzését
biztosítani és sorait minduntalan növelni - az idősek gazdag tapasztalatainak
igénybevételével. A közelmúlt választási kampányának tanulságai, nehézségei
felértékelték a felénk hajló fiatalok összegyűjtésének elengedhetetlenségét.
Ezért e téren is aktív, offenzív politikát kell folytatnunk.
Hegedűs Sándor
„KEGYETLEN IDŐKET” ÉLTÜNK?
A rendszerváltás óta
eltelt években szinte divattá vált az előző politikai rendszer pocskondiázása,
emberellenessé degradálása. Különféle politikai sarzsiknak, gazdasági
előnyöknek lehet birtokosává válni a hatalomba avanzsáltak osztogatása folytán.
S persze ezzel együtt a cinkossá válásnak, a szekértolásnak is szerepe volt az
efféle kegyosztó előnyszerzésben.
Utóbb a szocializmus „árnyoldalait”
taglaló „tudományos” értekezés olvasása közben olyan különös szövegelés tűnt
szembe, mely alig fölülmúlható megnyilvánulása a demagógiának. A szerző
felhánytorgatja, hogy az anno funkcionált szocializmusban az indokoltnál
nagyobb kényelemben éltünk. Megvolt a biztos munkahelyünk, s ha kirívó
vétségeket nem követtünk el a munkahelyen a munka rovására, ülhettünk az
íróasztalunknál, dolgozhattunk a bányában, ügyködhettünk a munkapad mellett,
akár nyugdíjas korunkig. Sőt a szorgalmasan végzett munkánkért alkalmasint még
kitüntetést is kaphattunk. Namármost nem csoda, ha a „túladagolt” biztonság és
kényelem birtokában elvesztettük önálló gondolkodásra való képességünket, s
ezzel voltaképp önbecsülésünket veszítettük el.
Ugye borzasztó,
micsoda „kegyetlen időket” kellett megélnünk?! Az „átkos” politikai rendszerben
nem átallották minden munkaképes, dolgozni akaró embernek képzettsége,
felkészültsége függvényében munkát biztosítani, mégpedig a nyugdíjas életkor
eléréséig: sőt ha dolgozni szándékozott, utána is. Most pedig a temérdek
vesztes – köztük sok százezer munkaképes korú dolgozni akaró ember, akik közül
bő félmilliónyian külföldre mentek munkát vállalni, ezért nem talál idehaza
megélhetést biztosító munkát, mert az „elveszített önbecsülése” keresgélésével
van elfoglalva. Ez az irdatlan munkástömeg - más milliókkal együtt - úgy tűnik,
elkövette az urak szemében „főbenjáró bűnt”, hogy megszokta a kényelmes, békés
életet. S a bizonyosságot, hogy aki ma dolgozik, nyugodt lehet, holnap is lesz
munkája. Amikor pedig letelik a munkásélet, megkapja a viszonylag szerény, de
biztos és a megélhetéshez szükséges és elegendő nyugdíjat. Megszokta, hogy a
lakásrezsit, a gyógyuláshoz szükséges kellékeket, a színházjegyet, az utazást,
az üdülést, a taníttatást meg tudja fizetni. Nem tapasztalta, hogy
környezetében milliárdosok vannak luxuspalotákban, de azt sem, hogy százezrek
lennének hajlék és jövedelem nélkül. A lakás elhagyására pedig csak a
rosszhiszemű, tehát jogellenes lakáshasználókat (önkényes lakásfoglalókat)
kötelezték, az eredeti helyzet visszaállításaként.
Egyéb esetben nem
történt kilakoltatás. A rendszerváltás óta funkcionált „botcsinálta” országlakóink,
akik az állami vagyont kiárusították, elhappolták, vagy a „csókosaiknak”
juttatták, a tőkésjogok garantálását, a különféle multik gyarapodási
lehetőségeinek előmozdítását tekintették legfőbb teendőiknek.
Eközben az ország
lakosságának tetemes hányada krónikusan elszegényedett, mely folyamat a mostani
hatalmi helyzetben megállíthatatlan. Éppen ezért az ország jövője szempontjából
hasznos lenne, ha a 2018. évi választásokon arra a többség érdekeit képviselni
igyekvő, alternatív programot felmutató, szociális elkötelezettségű pártra és
jelöltjeire voksolnának minél többen, mely választási programjában, jövőbe
mutató politikát képvisel és hirdet két és fél évtized óta.
Ilyen alapértékeknek
egyedül a Munkáspárt a letéteményese.
Dr. Südi Bertalan
Südi Bertalan: Különös lények vagyunk
Mi magyarok különös
lények vagyunk,
Hagyjuk, hogy
szolgaként bánjanak velünk:
Mélyszegénnyé tettek
szédelgő ,,urak”,
S mi jószerével
mukkanni sem merünk.
Nehezen látjuk be:
sorsunk úgy lesz jobb,
Ha nem tűrjük
nyakunkon a heréket,
S közös ereivel
túladunk azokon,
Akik úgy gazdagodtak,
hogy henyéltek.
Akarjunk együtt
boldogulni végre,
Összefogva kárvallott
társainkkal:
Menesszük örökre a
sarcolókat,
Akarattal, s nem
jámbor óhajokkal.
Ebrudaljuk ki őket e
hazából
Oda, ahol nem
árthatnak már nekünk:
De cselekedjük előbb
bátran mindazt,
Amit ármánykodva
megtettek velünk:
Majszoltassunk velük
akként kenyeret,
Hogy közmunkákból
fizetik az árát:
Hadd tudják meg,
milyen szabadság az,
Melynek ínséggel
viselik a kárát.
SZÁRSZÓ 2015
Az ATV sugározta
három napon át a szárszói rendezvényen történteket, a konzervatív keresztények,
a liberálisok az álbaloldaliak képviselői mellett voltak pártonkívüliek is. A
résztvevők egy kérdésben úgy tűnt, hogy azonos képen ítélik meg a kormány és a
Fidesz tevékenységét. Természetesen voltak ötleteik is a megoldásra. Többen
felvetették az úgynevezett alapjövedelmet, és erre különböző válaszokat adtak.
Az elemzők forráshiánnyal érveltek.
Szerintem a
többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, a tőkejövedelem adóztatása, a
vagyonadó bevezetése erre fedezetet adna, mert az több száz milliárd forint
bevételt jelentene. Hallgattam a hozzászólásukat, és az a véleményem alakult
ki, hogy a lényegről nem esett szó. Nem mondta ki senki, hogy a rendszerrel van
a baj, mert igazságtalan az elosztás.
Mit értek én az
elosztás alatt?
Az egyéneknek, a
társadalmi csoportoknak, illetve az osztályoknak a megtermelt javakból való
részesedés arányát. Ez alapvetően a termelési eszközök tulajdonformájától függ.
A magántulajdonon alapuló társadalomban az uralkodó osztály a társadalmi
összjövedelemből nagyobb arányban részesedik. Alapvető formája a profit és a
magas fizetés, illetve a jövedelem. Ezt a kapitalista körülmények között nem
lehet feloldani. A hatalomhoz ragaszkodók a saját érdekükben bevitték az
országot az Európai Unióba, a NATO-ba, hogy a szuronyok árnyékában a saját és a
hozzájuk közel állók jólétét biztosítsák.
Megoldás a közösségi
társadalom, ahol az elosztás alapja a végzett munka. A parlamenti pártok egyike
sem akarja a tulajdonviszonyok alapvető változását.
A Munkáspárt célja az
alapvető változás, mert ez a magyar nép érdeke.
Horváth Sándor
Készülődés a választásra
A téma előzményeként
hivatkozom az 1989-es plakátrongáló kampányra. Sok párt indult akkor is. Talán
mi voltunk a legszegényebbek.
Eleinte mindenki
kézzel elérhető magasságra ragasztott, minden lehetséges helyre. Így hamar
megkezdődött egymás plakátjainak letépése, rongálása. Itt Pesten az Üllői
út–Nagykörút sarkán a mi plakátunkat a saját nagyméretű plakátjaikkal
ragasztották le.
A „demokratikus
pártok” egymás plakátjait is megrongálták. Majd sorra találkoztunk 4-5 méter
magasságban elhelyezett nagyméretű plakátokkal.
Ez adta nekem azt az
ötletet, hogy készítsek egy olyan hosszú nyelű plakátragasztó eszközt, amivel
pl. a szocialisták két nagy plakátja közé fellehessen ragasztani saját
plakátjainkat.
Mindezeket azért
mondom el, hogy a következő nagyon fontos választáson, ahol 106 választókerületben
kell munkát végezni és plakátokat elhelyezni, viszonylag magasan, hogy ne
tudják megrongálni. Azóta elkészítettem az akkorinál jobb plakátragasztó
eszközt. Felajánlom mindenkinek, hogy időben jelezzék igényüket és
megtanulhassák a kezelését, mert néha szélben is kell dolgozniuk. Az legyen a
célunk, hogy ahol a többi pártnak plakátja van, legyen ott a Munkáspárt is.
Dudás György
Részletek Szentpáli Kolos: Migráció című, a Szabadságban megjelent írásából
Hazánkban a kormány
nagy hangon bejelentett intézkedéseiről kezd kiderülni, hogy nem fogják
megoldani a problémát, sem a magyar nyelvű plakátok, sem a (még el nem készült)
vékonyka, ám annál drágább kerítés nem állítja meg a migránsokat.
De nincs ebben semmi meglepő.
A polgári kormányok maximum négyéves ciklusokban gondolkodnak, sokkal fontosabb
számukra a közvélemény befolyásolása, s hogy a következő választásokon
újraválasszák őket, minthogy valóban felszámoljanak egy problémát.
Mi a menekülthullám
kiváltó oka? A menekültek főleg azokból az országokból jönnek, amelyben az
USA-, EU-tengely imperialista politikájának köszönhetően a káosz, a háború és a
kilátástalanság az úr.
Nekünk, ki kell
mondanunk, hogy bizonyos felelősség a magyar kapitalizmus a magyar kormányzat
is tartozik.
HÍREINK
- Szeptember 3-án
Pekingben nagyszabású katonai díszszemlével ünneplik a japánok elleni háborúban
kivívott győzelem és egyben a világháború befejezésének 70. évfordulóját.
* * *
- A görög kommunisták
folytatják a harcot, miután a választásokon győztes álbaloldali párt, a Sziriza
tőrbe csalta a népet, és azóta benyújtotta lemondását Ciprasz miniszterelnök.
Előre hozott választásokra fog sor kerülni.
* * *
- Szükségállapotot
rendelt el Nicolás Moduro venezuelai elnök a kolumbiai határmenti körzetben, a
kábítószercsempészet elleni fellépés jegyében.
* * *
- Szolnokon
szeptember 12-én, a Tiszaligetben a szokásos gulyásfesztiválra kerül sor. Ott
teszünk, kitelepülünk és ebéddel várjuk vendégeinket.
* * *
- Mezőtúron szintén
szeptember 12-én 10 órakor a KUBIKOSOK emlékművénél megemlékezést tart a város
Munkáspártja és a Honismereti Dalkör.
* * *
- Az országban így a
megyénkben is folytatjuk pártunk népszerűsítésére szervezett akcióinkat, ahol
aláírásokat gyűjtünk a szimpatizánsainktól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése