A JELEN BÍRÁLATA EMBERKÖZELBŐL
A rendszerváltást
követő két évtized gazdasági és politikai vezetéseinek hibái közé sorolható,
hogy a kormányzati gazdaságpolitika alapvető elemeit nem annyira a gazdaság
mindenkori állapotának gondos elemzéséből, mint inkább a szocializmus
tagadásából, a korabeli doktrínák ellenzéséből igyekezett levezetni.
Napjaink
értékvesztett, felbolydult, indulatoktól fűtött és aggodalmakkal teli
légkörében az emberek lényegesen megváltoztak. Döntő oka ennek, hogy
megfeledkeztek róluk, munkátlanságra, mi több, éhezésre ítélték számottevő
hányadukat. Márpedig, ha megfeledkeznek a tömegekről, jelt adnak magukról. Az
okos hatalom ezt szem előtt tartja. Ha másként nem, hát elolvassa és komolyan
veszi azokat a sirámokat, melyek a sajtó által közismertté válnak, s a
hatalomnak címezve megfogalmazódnak. Ám az uraknak eszük ágában sincs effélékre
figyelni. Mivel azt a nézetet vallják, hogy ami a köz számára nem válik
ismertté, nem is létezik, egy különös megoldáshoz folyamodtak, s az újságírókat
vették célba. Mivel alkalmasint tanúja voltam már magam is, ráismerek a
módszerre, az újságírói érvelésre, a szófogadatlanok számára kilátásba helyezett
következmények fölemlegetésére, s az újságírók magyarázkodására: ,,ö nem
kormányellenes, amikor rámutat a hibákra, hiszen a sikerekről is írni szokott”.
A hatalom figyelmen kívül hagyja, hogy az a viselkedésmód, ahogy a
tömegtájékoztatási eszközök tudatják a kritizálandó valóságot, az olyan ember
viselkedéséhez hasonlítható, mint aki, ha jól megy a sora, csöndesen éldegél,
ha meg fájlal valamit, kiabál, ha tűrhetetlenné válik a helyzete, ordít, jajgat
és toporzékol.
A jelenlegi
hatalomnak esze ágában sincs félni, tartani bármitől, bárkitől. A „fülkeforradalom”
jóvoltából kétharmaddal győztes párt közel három „gyümölcsöző” esztendei
ügyködése után, mely (miként a szónokaik végnélkül mondogatják), minden magyart
arról igyekezett meggyőzni, hogy ez a kétharmados erő a társadalmi megbékélés,
a válságból való kibontakozás, a nyugodt, alkotó civil élet, a nemzeti
felemelkedés, a tehetség, a szakmai hozzáértés politikamentes érvényesülésének
az útjára vezérelt minket. S eközben elhárította fejünk fölül a több évtizedes
félelem, az egzisztenciális fenyegetettség légkörét, a kincstári hitvallás, a
hivatalossághoz alkalmazkodás jobb megélhetéssel és biztonságosabb
egzisztenciával kecsegtető kényszerét. S az efféléket sajnos el is hitték,
hiszik, s mondják lelkesedve: amit a most egzisztáló hatalomgyakorlók eddig
tettek, tulajdonképp megváltás volt a magyar nép számára. Épp csak az üdvözölés
maradt el - mondom én. Hiszen láthattuk, miként fogyott el a nép a politika
mögül. Miközben feszt hivatkoztak rá, a nép jelentős része úgy szavazott, hogy
nem ment el voksolni. Sőt, szemrebbenés nélkül kimondható ma már, az
úgynevezett polgári demokrácia egyre jobban megkedvelteti a sokat gyalázott
„puha diktatúrát”. Az urak is tudomásul vehetnék, hogy a biztonságos talaj mára
jócskán kicsúszott az ország lába alól, s mindezekről ők is tehetnek.
S ami igazán szíven ütött
karácsonykor, az az ingyenkonyháknál gyülekezők népes táborának látványa volt.
Miközben az ország miniszterelnöke a majdani csodás jövőről papolt nekünk a
tévé képernyőjének közvetítésével, az egy tál ételért (gyermekkocsis kismamákat
sem nélkülözve) sorban állók végeláthatatlan oszlopa várt sorára, amit a nejem
- humanista lévén - könnyezve nézett végig.
Dr. Südi Bertalan
AZ „ÍGÉRET” FÖLDJE
Magyarország kormánya
- Orbán Viktor jóvoltából - biblikus húrokat penget. Fűt-fát ígér az ország
gyanútlan lakóinak: fizetést emel, új meg új családi pótlékokat vezet be,
csökkenti az adókat, a közületi rezsit, különböző hiteleket helyez kilátásba.
Van, amit teljesít, van amit csak lebegtet. Egyes közalkalmazottak sokszor a
fizetésüket sem kapják meg, vagy csak nagy késéssel. Ezek az ígérvények, noha
sokszor csalókáknak bizonyultak, tartják a lelket a jámbor hívőkben. Hiszik,
hogy a Fidesz és csapata komolyan veszi ígéreteit, és elvezeti a magyar népet a
kánaánba. A kilátásba helyezett magasabb életszínvonal jelenti azt a
mézesmadzagot, melybe a jobb élet után vágyó milliók kapaszkodnak, s a
választásokon ebben reménykedve támogatják Orbánékat. A Fidesz vezetése ma már
attól sem riad vissza, hogy akár alkotmányjogi csalásokkal biztosítsák a maguk
számára a hatalom privilégiumát. Abban bíznak, hogy még néhány ciklus, s az
orbanistáknak nem lesz alternatívájuk.
Az ellenzék pedig azt
várja, hogy a sok csalódás, a becsapottság érzése kiábrándítja a szavazókat, s
máshová adják voksukat. 2010-ben a Fidesz is abból élt, hogy megnyergelte a
szocialisták hibáit. Ennek a „passzív” győzelemnek nincsen komoly háttere, csak
akkor, ha az ellenfél pozitív programmal meg tudja nyerni a választókat.
Pillanatnyilag azonban nem úgy áll a helyzet, hogy a szocialisták készen állnak
egy ilyen jövőképpel. Ők a hatalmat akarják megnyerni, nem a népet. Ahol nincs
ígéret, ott remény sincs. A Fidesz nagy szerencséje, hogy ellenfelei
szerencsétlenkedő amatőrök, akik egy esetleges győzelem pillanatában sem
tudnák, mit kezdjenek a hatalommal. Aki nem használja ki konstruktívan a
koncepciózusán a múlandó időt, áldozatul esik a riválisok ügyeskedéseinek.
Nyilván ennek tudatában jelenthette ki Orbán Viktor legutóbbi kongresszusukon,
hogy az elkövetkező harminc év is az övék. Súlyos történelmi felelősség terheli
a szocialistákat, ha újabb évtizedeket szabadítanának a jobb sorsra érdemes
magyarságra. Azt azonban tudni kell, hogy a jobb sorsra csak akkor érdemes a
magyarság, ha felismeri a manipulációs szándékokat, és a fülkében bölcsen dönt,
kire bízza hatalom gyakorlását.
Dr. Hegedűs Sándor
SÜDI BERTALAN: KI MENNYIT ÉR?
Egy újdonsült ajser
kategorizált.
Tudatta: „aki
szegény, annyit is ér.
Akinek semmije sincs
e világon,
Potyaleső ember, mert
mindig csak kér".
Szerinte azok
süllyedtek nyomorba,
Akik nem szolgálták
ki a gazdagot,
Öklöt ráztak helyette
lármázókként,
Mert társként védték
a szolgát és rabot.
Bár tudták, hogy
isten helyett a tőke
Teremtett
mélyszegényt és dúsgazdagot,
Mégis több mint két
évtizeden át a
Kárvallottak rendje
mélyen hallgatott.
Az áruló –
megcélozván Damaszkuszt –
Sokadmagával útjára
sereglett:
A bűnbánatot végig
elkerülve
Hatalmat ragadott,
vezeklés helyett.
A közvagyont bezzeg
magáévá tette,
Vagy korrupcióval,
vagy „csókos” gyanánt.
Harácsolás közben
soha nem ismert
Sem mértéket, sem
korlátot, sem arányt.
Könnyű a szegényeket
degradálni,
Aztán mondani, hogy
az áruk semmi,
A gazdag meg
áradozhat boldogan,
Hisz’ neki a jövőtől
nem kell félni.
Rózsás állapot lehet
a gazdagság,
Míg vannak, akik
éhbérért növelik,
Veszélyes, ha ellene
lázadókat
Elnyomottak milliói
követik.
FÖLDMUTYI
A magyar nép pénzéből
veszik meg a magyar nép tulajdonában lévő földeket. Megéri állami földet venni,
de ráadásul még állami támogatási hitelből, amelynek 10 évre garantált az 1,95
százalékos kamata, így duplán megéri. Főleg azoknak, akik zsebből ki tudják
fizetni a föld árát, és a hitelt egy másik bankban nagyobb kamatra beteszik -
ez már a tiszta nyereség. Jelenleg, 3,5 százalékért állampapírt lehet jegyezni,
ebből 10 millió forint esetében 10 év alatt 1,5 millió forint haszonra lehet
szert tenni. Lényegesen nagyobb lehet a haszon, ha a jegybanki alapkamat
emelkedik, és a törlesztőrészlet változatlan marad.
Ilyen feltételek
mellett mindenki állami hitelből vásárol földet, mert üzlet. Sajnos mind ez a
mi zsebünkből történik, amely évi 7-8 milliárd forint kamattámogatást is
jelent. Amikor Marx megfogalmazta az eredeti tőkefelhalmozást, akkor ezt a
folyamatot írta meg. A kormány a magyar nép tulajdonába lévő földek eladására
felhatalmazást nem kapott. Banki kamat esetében, például Mészáros Lőrinc
karcagi származású milliárdos a Blikk számítása szerint többmillió forintot
nyerhet a 108 millió forintos hitelen.
Az előre eldöntött
lemutyizott üzletről van szó, a földpályázatok elbírálásánál nem újdonság. Az
már csak a hab a tortán, hogy a közeli barátok ingyenpénzt is kapnak a
parcellák mellé.
TISZTELT OLVASÓ!
Érdemes elgondolkodni
azon, hogy az ipari üzemek lerombolása, elkótyavetélése után most a magyar nép
tulajdonában lévő állami földeket is egy szűk csoport tulajdonában adják, és a
földesurak birtokán majd napfeljöttétől-naplementéig dolgozhatnak gyerekeink, unokáink,
úgy, mint a Horthy-rendszerben éhbérért. Valószínű, a rendszerváltáskor a
magyar nép nem gondolta, hogy az általa létrehozott nemzeti vagyont rövid idő
alatt tönkreteszik vagy egy szűk csoport birtokába juttatják, és helyette kap
majd megélhetési gondokat, megalázást, és csak a választáson lesz szükség rá.
Egyedül a Munkáspárt
akar ezen változtatni, mert ez politikájának a lényege.
KISZÁMÍTHATÓ JÖVŐT! LEHETŐSÉGET
A NORMÁLIS ÉLETHEZ!
Horváth Sándor
KÖNYVEKRŐL ÉS AZ OLVASÁSRÓL
A napokban fejeztem
be Jakov Szvet: Kolumbusz című könyvét. Érdekes, tanulságos, és rámutat arra a
mérhetetlen igazságtalanságra, amely emberek millióinak okozott mérhetetlen
szenvedést. A mindenkori pápa rávette az uralkodókat, hogy adományozzanak
földbirtokokat a papságnak. Ezt mi is tapasztalhattuk, hiszen minden
településen voltak papi birtokok. Ezeken a földeken a hívek nagyon sokat
dolgoztak szívességből, a lelkűk üdvösségéért. A földesurak földjén is éhbérért
dolgoztak. Ezt a könyvet érdemes megszerezni, kölcsönkérni, kivenni a
könyvtárból. Belőle felismerhető az a szörnyű igazság, hogy kinek és minek
köszönhető, hogy annyian éltek mélyszegénységben. A kapitalizmust akarókat az
egójuk mozgatja. Az önzés a minél nagyobb életszínvonal elérése, mások kárára.
Büntetlenül lopni, csalni, hazudni, hogy meggazdagodjanak. A háborúk is azóta
vannak, hogy a gazdagok önzése uralja a világot. Ezért aggódom, hogy lesz még
harmadik világháború is. Pedig akkor hírmondója sem marad a Földnek, mert ha a
nukleáris töltetek kiszabadulnak, nem marad semmi, de semmi. Gondolkodjunk
emberek, amíg nem késő.
Dudás György
VICCES
Bűn és bűnhődés
A bíró a tárgyalás
végén közli a vádlottal a kiszabott büntetést:
– Öt év letöltendő
büntetésre ítélem.
Az elítélt megszólal:
– És mondja, bíró úr,
interneten is letölthetem?
* * *
Lelkes turista
– Na, és a nyáron sok
hegyet megmásztatok a Tátrában?
– Még csak azt
kellett volna! Így is állandóan szomjaztam, úgyhogy ki sem mozdultam a sörözőből.
* * *
Frappáns válasz
Tanár:
– Fiacskám, hol
taultál meg úszni?
Gyerek:
– Hát a vízben!
* * *
Kezdő úrvezető
A rendőr megállít egy
gépkocsit.
– Miért köröz folyton
a kórház körül?
– Óvatosságból. Ma
vezetek először.
* * *
Vadnyugat
Két cowboy találkozik
egy ivóban. Azt mondja az egyik a másiknak:
– Joe, te haragszol
rám?
– Miből gondolod?
– Tegnap, mikor
utánad lőttem, hátra se fordultál.
HÍREINK
A január 17-ei
önkormányzati választásokról előző lapszámunkban már írtunk.
Szolnokon, Szandaszőlősön,
Filemon Kristóf, a hajdúszoboszlói 6-os számú egyéni kerületben Márton Zoltán
jelöltünk felkerült a szavazólistára. Mindkét helyen a kampány során a
városokban megfelelő időt és helyet kapott a médiákban.
Az eredmény:
Szandaszőlősön, ahol erős fideszes érzelmű emberek laknak, jelöltünk 15
szavazatot kapott.
Hajdúszoboszlón, ahol
korábban még csak nem is próbálkoztunk, jelöltünkre 13 szavazat érkezett és ez
2,04 %-ot jelentett.
Bodrogkisfalva
(Borsod-Abaúj-Zemplén m.) jelöltünk 1,3 %-ot kapott.
Kisherend (Baranya
megye) 2,3 %-ot kapott.
Nyírcsaholyban
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) csak 0,1 %-os eredményt ért el a jelöltünk.
Igen, a legkisebb
százalék is eredmény. Mert az, hogy egyáltalán a jelöltünk indulni tudott, már
az is eredmény.
Sajnálatos viszont
az, hogy valamennyi választáson a szavazók 40, 46,5, 47 %-a vett csak részt a
voksoláson. Jelzi, hogy a lakosok nem hisznek, nem bíznak a politikusokban.
* * *
Március 1-én
Egészségügyi Napot rendez a Munkáspárt, a Vasutas Napihoz hasonlóan. Minden
megyei kórház és 5000 lakost meghaladó városi kórház és szakorvosi rendelő
előtt, Munkáspárti demonstráció lesz. Meghívjuk a helyi egészségügyi
szakszervezeteket is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése